Szerkesztőségi „kulisszatitkok”
És ilyenkor, immár hagyományszerűen, Béla kollégámhoz fordulok segítségért, aki kifogyhatatlan „tollbányának” bizonyult, legalábbis ez ideig. Habár, hozzá kell tenni, az utóbbi időben sztoikusan kezdi emlegetni a „kölcsönkenyér visszajár” bölcsességet, aminek azonban egy objektív akadálya van: mindig otthon felejtem az idegen íróeszközöket. Mármint azokat is.
Úgyhogy a magyarvistai házunkban kilónyi golyóstoll gyűlt már fel, s lelki szemeimmel már látom, a tartozás törlesztésének következő akadályát: mivel sok kicsi sokra megy, lassan akkora mennyiségű golyóstollról lehet szó, hogy azt nem bírom becipelni Kolozsvárra.
Ha valaki tudna ajánlani egy okos megoldást, szívesen fogadom. Feltéve, ha az nem társul valamilyen olcsó páváskodással. Mert én a más (golyós) tollaival is csak írni szoktam, ékeskedni nem.
