A jelenlevőket üdvözölték Hudácsek Éva Katalin ügyvezető elnök, Ladányi Árpád Csaba megyei RMDSZ elnök, akik a bál újdonságait ismertették: szüreti bál helyett idén a Márton-napi bált szerveztek, hiszen ezáltal jobban igazodik a naptár szerint is az időpont az eseményhez. A változtatásokkal kapcsolatos észrevételeiket a résztvevők egy füzetbe jegyezhették be, a szervezet így próbálta figyelembe venni a különböző véleményeket és igényeket.
A továbbiakban Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, az elmúlt két esztendő kulturális megvalósításait vázolta, megvallva, hogy a sok sikeres program mellett, munkájában a számára legnagyobb élményt az jelenti, hogy magyarul eskethet.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Benedek Zakariás, az RMDSZ szórványért felelős parlamenti képviselője, aki arra biztatott mindenkit, hogy egy estére bár, felejtse el a problémákat és együtt ünnepeljen a megye magyarságával.
A szervezők a menüt és a tombolatárgyakat is az ünnephez igazították, így egy egységes arculatú rendezvényt sikerült megvalósítaniuk. A főételt képező kacsasült a Márton-legendára utalt, a tombolatárgyak között pedig Boros Erzsébet népdalénekes lemezei, libasült, torta, torockószentgyörgyi sajtos kosár, sőt – Kötő Ferencz-Barna búzásbocsárdi református lelkipásztor jóvoltából - egy mangalica malac képezték a meglepetéseket.
Mint ismeretes, Márton nap (november 11.) a néphagyomány szerint az éves gazdasági munkák lezárásának ideje is, és ilyenkor kezdődik a téli pihenés időszaka a természet számára. Ekkor vágták le abban az évben először a hízott libákat és az újbort is ekkor kóstolták meg először. A Márton nap a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett, ráadásul ilyenkor fizették ki az éves bérleteket, járandóságokat, gyakran természetben, például liba formájában. Márton napja jelentős időjósló nap is volt. Úgy tartották, hogy a Márton napra levágott lúd mellcsontja megmutatja, hogy milyen idő várható; ha barna volt esős, ha fehér akkor havas telet vártak.
Az enyedi bálon inkább a barnás csontok uralkodtak, ezek alapján nem lesz fehér karácsony, a résztvevők kedvét azonban ez sem szegte, legtöbben már a következő hasonló jó mulatság iránt érdeklődtek a szervezőktől.
