Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) által megrendelt JelenLét - Jövő CTRL - Helyzetkép az erdélyi magyar egyetemistákról című kutatás adatfelvétele tavaly kezdődött Kiss Dénes szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója irányításával, az akkori másodéves szociológia szakos diákok bevonásával.
Hatos Attila, az OMDSZ elnöke elmondta: a kutatást azért készítették, mert nincs elegendő felmérés arról, hogy a diákok mit gondolnak helyzetükről, míg ennek ismeretében a diákszervezetek jobban tudnának dolgozni. Közölte: a 140 oldalas összefoglalóra az OMDSZ és tagszervezetei stratégiát kívánnak építeni. Az eredményeket az egyetemi és politikai vezetőkhöz is eljuttatják, továbbá a diákoknak és a közvéleménynek is bemutatják - mondta.
Kiss Dénes szociológus közölte: az online felmérés kérdőívét az összes jelentősebb romániai városba eljuttatták, ahol egyetem működik. Összesen 1729 kérdőívet töltöttek ki és megpróbálták súlyozni az adatbázist, hogy reprezentatív legyen egy adott népességre.
Mivel a román nyelven tanuló magyar diákok száma nem ismert és a román egyetemi központokból - Bukarest, Temesvár, Brassó - beérkezett adat kevés volt, létrehoztak egy alcsoportot a magyar tagozatos egyetemi hallgatókkal, így egy 1244 fős, a létszámadatok alapján súlyozott, reprezentatív minta jött létre - közölte.
A kutatás vizsgálta a diákok óralátogatását, az egyetem működésével és szolgáltatásaival való elégedettségét, de az ösztöndíjak, a lakhatás, az albérlet, a lakóhely és tömegközlekedés, a megélhetés és a diákélet költségei, a diákmunka, a szorongás és a jövőkép kérdéskörét is.
Külön fejezet foglalkozik a román nyelvtudás, nemzetiség kérdéskörével, amelyből kiderül: a magyar tagozatos hallgatók közel fele szembesült valamilyen nyelvi alapú kellemetlenséggel az oktatási folyamatban, 33,1 százaléknál egyszer, 14,4 százaléknál többször is előfordult.
Kiss Dénes aláhúzta: a kérdés a percepcióra vonatkozott, a válasz nem azt jelenti, hogy ennyi diákot ért diszkrimináció, hanem hogy ők úgy érezték, hátrány érte őket.
Román nyelvtudása miatt az egyetemi adminisztrációban a válaszadók 32,8 százaléka tapasztalt hátrányt, az évfolyamtársak körében 17,4 százalékuk.
Kifejezetten a magyar nemzetiségük miatt a diákokat ritkábban éri hátrány, mint a hiányos román nyelvismeretük okán. Nemzetisége miatt a magyar tagozatos hallgatók 24,6 százalékát érte már hátrányos megkülönböztetés az oktatásban, míg az évfolyamtársak körében 10,1 százalék tapasztalta ezt - derül ki az adatokból.
A kutatók szerint a nyelvi nehézségekből adódó kellemetlenségek leginkább a román tannyelvű képzésben részt vevő diákokat érintik, akiknek csupán 34,6 százaléka mentesült eddig ezektől az oktatásban.
A vegyes tannyelvű állami intézményekben jóval gyakoribbak a konfliktusok. Ezen belül a marosvásárhelyi orvosképzés - Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem - magyar tagozata a leginkább érintett a reprezentatív almintán belül. Ott csupán a diákok 26,1 százaléka nem tapasztalt még nyelvi hátrányt az oktatásban, és a nemzetiségi alapú megkülönböztetés is ott a leggyakoribb.
Ezzel szemben a tisztán magyar profilú intézményekben - a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem - a nemzetiségi feszültség szinte teljesen ismeretlen jelenség.
Az egyetemi adminisztráció leggyengébb pontjának az órarend összeállítása bizonyult, ezzel a diákok 26,3 százaléka elégedetlen. A marosvásárhelyi orvosképzés esetében ez is kritikus érték, mindössze 2,45 százalék.
Aggasztó értéket mutatnak a stresszre, szorongásra vonatkozó kérdésre adott válaszok is: a fiatalok 69 százaléka mondta, hogy stresszes, a nők körében pedig kiugróan magas, 76 százalékos a feszültség jelenléte a mindennapokban.
A jövőképet illetően már biztatóbbak az adatok: a válaszadók 71 százaléka teljesen biztos abban, hogy befejezi tanulmányait, és a megkérdezettek háromnegyede Erdélyben tervezi a pályakezdést.
A hosszútávú elképzelés még erősebb lokális és regionális kötődést mutat, és bár a külföldi munkavállalás is jelen van, mint opció, nem növekszik jelentősen. A válaszadók többsége, 34,2 százaléka hosszabb időre Magyarországra menne, 13,3 százalékuk skandináv országokban helyezkedne el.
A kutatók zárszóként leszögezik: a romániai magyar egyetemisták tudatos, területileg erős lokális és regionális kötődéssel rendelkező réteg. A lakhatási terhek, az anyagi kiszolgáltatottság, a nyelvi alapú feszültségek és a jövő miatti szorongás azonban komoly kihívások elé állítják őket, és ezen kihívások hatása rányomja bélyegét a mentális jólétükre is.
