Maiort hétfőn, a 2009-es választásokat vizsgáló parlamenti bizottságban kérdezték arról, hasznosnak tartana-e egy olyan jogszabályt, amely egyértelműen előírja, hogy a SRI ügynökei, alkalmazottai vagy tisztjei nem dolgozhatnak a sajtóban. Maior így válaszolt: „a hírszerzés igen fontos tárgykörében, elsősorban amikor ma is vannak még hasonló viták, a nagy demokratikus társadalmakban is, a választások alatti külső beavatkozások kapcsán, több eszközzel – gondolok itt például a propagandára –, úgy vélem, hogy az államoknak minden védelmi eszközt meg kell találniuk ezen ellen a veszélyek ellen”.
Arra a kérdésre, hogy ha parlamenti képviselő volna, és egy olyan törvénytervezetről kellene szavaznia, amely megtiltaná, hogy titkos ügynökök legyenek a sajtóban, Maior nem adott egyértelmű választ.
„Szeretném látni a tervezetet. Nem tudom megmondani, hogy igennel vagy nemmel szavaznék. De egy ország védelméhez minden olyan eszközre szükség van, amely ezt a védelmet hatékonyabbá teheti, főleg, hogy egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a posztmodern befolyásolási eszközökkel, külföldről, amelyek egy társadalom fejlődésébe beleszólnak, még az Amerikai Egyesült Államokban is látunk erről szóló vitákat” – tette hozzá a SRI volt igazgatója.
Arra a kérdésre, hogy szerinte Romániában vannak vagy voltak-e olyan újságírók, akiknek elég nagy a befolyásuk ahhoz, hogy írásaikkal vagy tévéműsoraikkal befolyásolhatták volna a választás kimenetelét, Maior azt mondta, egy választási verseny a politikai és társadalmi szereplők véleményei közötti versengés.
„Természetes, hogy legitim módon is lehetséges a közvéleményt befolyásolni. Egyre erősebben látunk olyan narratív elemeket, amelyeket bizonyos politikai érdekek mentén vittek be a közbeszédbe, ezeket lehet akár a médián keresztül is bevinni. Ezt jelenti a kommunikációs és globalizált társadalom” – fogalmazott Maior. Hozzátette: „Mindig lesznek olyan emberek, akik befolyásolhatják a közvéleményt vagy bevihetnek bizonyos fogalmakat a közbeszédbe. Ez a nyitott társadalom logikája”.
