A magyar kormány 2026 májusában nyújtotta be csatlakozási kérelmét. A döntés az uniós közlönyben való kihirdetést követő 20. napon lép hatályba. Ezt követően Magyarországnak három jelöltet kell állítania a magyar európai ügyészi tisztségre, akik közül az uniós tagállamok tanácsa választ egyet független szakértői vélemény alapján.
Az Európai Bizottság szerint a csatlakozás Magyarország megújult elkötelezettségét jelzi a jogállamiság megerősítése mellett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: a döntés fontos lépés a csalás és a korrupció elleni fellépésben, amely biztosítja, hogy az uniós támogatások valóban a magyar emberek érdekeit szolgálják.
Az EPPO feladata az Európai Unió költségvetését érintő csalások, korrupciós ügyek és más pénzügyi bűncselekmények kivizsgálása, valamint a büntetőeljárások lefolytatása. A magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell az ügyészség hazai működéséhez szükséges feltételeket.
Az Európai Ügyészség a magyar európai ügyész kinevezését követő húsz nappal később kezdheti meg működését Magyarországon. Hatásköre visszamenőleg is érvényes lesz a 2021. június 1. után elkövetett, uniós forrásokat érintő bűncselekményekre, mivel az EPPO ekkor kezdte meg működését.
A bizottság szerint a döntés jogi szempontból is mérföldkő: Magyarország csatlakozásával az EPPO-ról szóló rendelet teljes egészében az Európai Unió joganyagának részévé válik. Ennek következtében a jövőben az EU-hoz csatlakozó országok számára már kötelező lesz az Európai Ügyészséghez való csatlakozás.
Az Európai Ügyészség 2021-ben kezdte meg működését. Jelenleg csak Dánia és Írország nem vesz részt a szervezet munkájában, mivel az uniós szerződések külön mentességet biztosítanak számukra.
