Az újságírói kérdésre válaszoló kormányfő arra utalt, hogy az általa vezetett, a közvélemény-kutatások szerint a választók csaknem fele által támogatott Nemzeti Liberális Párt (PNL) az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásában érdekelt, a párt korábbi vezetője, Klaus Iohannis államfő pedig már bejelentette: ha a parlament megbuktatja a kormányt, ismét Ludovic Orbant bízza meg kormányalakítással.
A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig három hónapja beiktatott kormánya ellen az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) és az RMDSZ kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, hogy megakadályozzák a kétfordulós polgármester-választás bevezetését.
A parlament két házának együttes ülése a PNL/Orban-kormány - a román demokrácia privatizálása című bizalmatlansági indítvány szövegének felolvasásával kezdődött. Ennek szerzői hatalmi visszaéléssel, a demokrácia alapvető szabályainak megsértésével vádolják az Orban-kormányt, azt kifogásolva, hogy a kormánypárt "önös érdekei miatt", a korábbi alkotmánybírósági határozatokat és az európai ajánlásokat megsértve, alig néhány hónappal a júniusban esedékes helyhatósági voksolás előtt próbálja módosítani a választási törvényt.
A parlamenti vitában elsőként felszólaló Ludovic Orban arról beszélt, hogy a PSD-nek nincs erkölcsi joga a demokráciát és jogállamiságot emlegetve számon kérni az általa vezetett kabinet sürgősségi rendeleteit és kormányzati felelősségvállalásait. Az ellenzék pfujolása közepette indulatosan szónokló kormányfő kifejtette: míg a szociáldemokraták korrupt vezetőik megmentése érdekében hoztak az igazságszolgáltatást megbénító jogszabályokat, addig a PNL-kormány a iskolások étkeztetéséről, az egészségügyi szolgáltatások bővítéséről hozott sürgősségi rendeleteket.
A kormányfő szerint a választók bizalmát demagóg ígéretekkel kicsaló PSD kormányzása idején tönkretette az országot, és minél hamarabb véget ér parlamenti mandátumuk, annál jobb.
Az RMDSZ nevében felszólaló Kelemen Hunor szövetségi elnök arról beszélt, ha a románok úgy akarnak élni, ahogy a nyugatiak, akkor politikusaiknak meg kell tanulniuk betartani adott szavukat és a törvényeket, valamint azt, hogy a cél nem szentesíti az eszközt. Az RMDSZ elnöke a kormányfővel tavaly ősszel kötött megállapodásra utalt: amelyben a magyar szövetség azzal a feltétellel ígért parlamenti támogatást a PNL-kormánynak, hogy az nem módosítja a parlamentet megkerülve a választási törvényt.
Kelemen Hunor rámutatott: a kétfordulós polgármester-választás bevezetését célzó kormányzati felelősségvállalás alkotmánysértő, hiszen erről a témáról törvénytervezet szerepel a törvényhozás napirendjén, másfelől az alkotmánybíróság is kimondta, hogy a választási törvényeket nem szabad módosítani kevesebb mint egy évvel a voksolás előtt. Hozzátette: a kormányzati felelősségvállalással beterjesztett tervezetek hatályba lépését csak bizalmatlansági indítvánnyal, a kormány megbuktatásával tudja az RMDSZ megakadályozni.
A bizalmatlansági indítvány akkor eredményezi a kormány bukását, ha - a jelenlévők számától függetlenül - a törvényhozók több mint 50 százaléka, vagyis legalább 233 képviselő és szenátor megszavazza. A voksolás közép-európai idő szerint várhatóan 14 óra körül ér véget: ekkor derül ki, hogy túléli-e a bizalmatlansági indítványt, vagy megbukik a bukaresti jobbközép kormány.
A PSD-nek jelenleg 202, az RMDSZ-nek 30 törvényhozója van. A két párt arra számít, hogy a függetlenek közül is többen megszavazzák a bizalmatlansági indítványt. Amennyiben mégsem sikerül a kormánybuktatás, a PSD és az RMDSZ alkotmányossági óvással próbálja megakadályozni a kétfordulós polgármester-választás bevezetését.
