"Ezt a megvitatott és elfelejtett témák közé lehet sorolni" - mondta a szolidaritási illetékre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kormányfő egy bukaresti rendezvényen. Hozzátette: a kormány számításai szerint túl nagy "felfordulást" okozott volna az új illeték bevezetése, ahhoz képest, hogy mennyi haszonnal járt volna.
Az új illeték bevezetésének terve a júniusban hivatalba lépett új kormány programjában szerepelt részletek nélkül. A Mediafax hírügynökség értesülései szerint az új illetéket a minimálbér tízszeresénél többet keresőkre vetették volna ki, hogy kiegészítsék az egészségügyi költségvetést.
Az egy hónapja megszavazott kormányprogram egy másik újításától már két hete elállt a Tudose-kormány. A miniszterelnök brüsszeli látogatása alkalmával jelentette be, hogy kormánya mégsem vezeti be a cégek bevételét alapul vevő új adónemet.
"Nem lesz olyan intézkedés, amely a lakosság jövedelmének terhére növelné az állami költségvetés bevételét. Egyelőre semmilyen, a lakosságot érintő adópolitikai változást nem tervezünk" - jelentette ki hétfőn Tudose.
Azt is cáfolta, hogy a kormány a társadalombiztosítási, illetve egészségbiztosítási járulék befizetési kötelezettségét az alkalmazottra akarná áthárítani. "A járulékokat továbbra is a munkáltatónak kell átutalnia, ez jövőre is így marad, nem akarunk kockáztatni" - magyarázta a kormányfő.
Tudose már beiktatása napján leszögezte, hogy nem hoz adópolitikai döntéseket alapos hatástanulmány nélkül, majd a belföldi és nemzetközi nyomás hatására egymás után adta fel a kormányprogramba foglalt legjelentősebb adópolitikai újításokat. A Szociáldemokrata Párt jelentős közalkalmazotti béremelések és adócsökkentések ígéretével nyerte meg a választásokat tavaly decemberben, ezek egy részének bevezetését azonban elhalasztotta, mivel a költségvetési bevételek nem növekedtek a remélt ütemben. Tudose azt ígérte Brüsszelben: az államháztartási hiányt idén is a GDP három százaléka alatt tartják.
Miniszterelnöki mandátuma idején néhány éve Victor Ponta is azzal állt elő, hogy be akart vezetni egy szolidaritási különadót a havi ezer eurónál nagyobb fizetéssel rendelkező közalkalmazottak esetében, de végül erről sem született jogszabály.
