Leginkább a fogyatékkal élőket diszkriminálják Romániában

Kolozsváron nyitna fiókszervezetet a Kelj fel és járj Egyesület

Leginkább a fogyatékkal élőket diszkriminálják Romániában
Ha valaki tegnap fogyatékkal élő, tolókocsiban ülő személyek és kísérőik csoportjával találkozott Kolozsvár belvárosában, nem káprázott a szeme, ugyanis a bukaresti székhelyű Ridică-te şi umblă /Kelj fel, és járj Egyesület tagjai érkeztek az ország több megyéjéből Kolozsvárra. A kincses városba egy Kolozs megyei, fogyatékossággal élőknek szóló tábor programpontjaként látogattak, a 170 táborlakóból tegnap 120-an vették nyakukba a várost. Lucian Aldea, az egyesület elnöke elmondta: kolozsvári jelenlétük során igyekeztek felhívni a járókelők figyelmét a fogyatékkal élőkre. Kifejtette: elégedett azzal, amit a kolozsvári önkormányzat nyújt a fogyatékkal élőknek, de úgy véli, még akad tennivaló. A harminc fiókszervezettel rendelkező egyesület kirendeltséget szeretne nyitni városunkban, hiszen már több romániai városban is jelen vannak. Aldea elmondta: a fogyatékkal élők ma a leginkább diszkriminált réteg Romániában, és még a megfelelő sajtónyilvánosságot is nélkülözniük kell.

 

Nagy-Hintós Diana, Kerekes Edit

– A fogyatékkal élők a leginkább diszkriminált réteg ma Romániában, az a 800 ezer ember, aki fogyatékkal élőként nyilván van tartva Romániában, nem kapja meg a kellő médiafigyelmet. Több sajtóorgánumot is felkértünk, kísérjenek el a mostani utunkon, de azt válaszolták, ez az esemény számukra nem érdekes. Pont ezért köszönöm meg, hogy beszélgethetünk – nyilatkozta a Szabadságnak Lucian Aldea, a Kelj fel, és járj Egyesület elnöke. 

– A fogyatékkal élőknek évente tábort szervezünk, az idei már a kilencedik. A tábor mottója az volt, hogy A változás lehetősége bennünk rejlik. A célunk az, hogy kimozdítsuk a fogyatékkal élőket az otthonukból. Adjuk meg nekik a lehetőséget, hogy kinyilvánítsák alapvető jogaikat, hogy ellátogathassanak egy számukra ismeretlen településre. Legyen lehetőségük sétálni, felhívni magukra az emberek figyelmét – beszélt az alapötletről a civil szervezet elnöke. Kolozsváron lufikat osztogattak a járókelőknek, elbeszélgettek velük, és mindenkit meghívtak szombat délután öt órára a Victoria moziba, ahol a fogyatékkal élők műsorát lehet megtekinteni, élettörténetüket lehet megismerni. Szeretnének Kolozsváron is fiókszervezetet nyitni, ezért tárgyaltak itt élő fogyatékosokkal – árulta el Aldea, aki szerint az egyesületnek összesen 30 kirendeltsége van országszerte, és magyar nemzetiségű tagjaik is vannak. 

Kolozsváron jó a helyzet 

Aldea közölte: Kolozsváron jó tapasztalatai vannak a fogyatékkal élők életkörülményeit és az akadálymentesített közszállítási járműveket és közlekedést illetően, de még mindig akad tennivaló. 
– A fogyatékkal élő is ember, őt is el kell fogadnia a társadalomnak. Az egyesület több projekttel is segíti a fogyatékkal élők szocializálódását. Olyanra is volt példa, hogy a fogyatékkal élők hajléktalanoknak főztek, illetve velük beszélgettek – magyarázta a civil szervezet elnöke. Ami pedig a kéréseiket, elégedetlenségeiket illeti, megemlítette: a nyugdíjtörvényt úgy kellene módosítani, hogy az előnyös legyen a fogyatékkal élők számára. – A fogyatékkal élők országos hatósága pár évvel ezelőtt többéves stratégiát dolgozott ki, amelynek csak a 10 százalékát valósította meg. Már készül az új stratégia, ám annak a tervezetét úgy állították össze, hogy ki sem kérték az egyesületünk véleményét. Pedig 3000 tagunk és 2000 önkéntesünk van – összegzett a bukaresti civil szervezet elnöke. 

Több mint 826 ezerre teszi a munkaügyi minisztérium a fogyatékkal élő személyek számát, ezeknek zöme független életvitelre képes vagy a család ellátásában él, 2,15%-uk (közel 18 ezer személy) pedig a minisztérium hatáskörébe tartozó valamilyen intézményben – derül ki a fogyatékkal élők országos hatóságának idei első negyedévi jelentéséből.

Száz lakosra számolva 3,73%-ra tehető a fogyatékkal élők aránya, vagyis száz lakosból 3-4 fogyatékkal él. A legtöbben Olténia délnyugati részén (4,75%), Munténia déli részén (4,25%) és az ország északnyugati régiójában (4,11%).

A 2006/448-as törvény több kategóriába sorolja a fogyatékkal élőket a fogyatékosság típusa szerint. A legtöbben fizikai fogyatékossággal élnek (közel 202 ezer felnőtt), szomatikus betegségekkel (közel 147 ezren), mentális betegségekkel (több mint 120 ezren), gyengénlátók (több mint 92 ezer), társbetegségekkel (közel 91 ezren), pszichikai betegségekkel (76,6 ezren), hallásproblémákkal (21,7 ezren), HIV/AIDS (közel 7700), ritka betegségekkel (közel két­ezren) és siketvaksággal (82-en) élnek. A gyermekeknél a leggyakoribb fogyatékosság a társbetegségek valamelyike (közel 16 ezer), majd a pszichikai betegségek (több mint 15 ezer), szomatikus betegségek (több mint 14 ezer), mentális betegségek (több mint 10 ezer), fizikai fogyatékosság (4372), látásproblémák (2719), hallásproblémák (közel kétezer), ritka betegségek (1429), HIV/AIDS (195), siketvakság (9). A törvény a fogyatékosság súlyossága szerint is osztályozza a betegeket: súlyos fogyatékossággal él a betegek 39,14%-a, előrehaladott fogyatékossággal 49,64%-a, közepes és enyhe fogyatékossággal 11,22%-a.

Több a fogyatékkal  élő nő 

A legtöbb fogyatékkal élő személy 60–69 éves (közel 183 ezer személy), köztük valamivel több a nő (közel 96 ezer) és kevesebb a férfi (meghaladja a 87 ezret). A nők körében több a fogyatékkal élők száma a lakosság egészét tekintve is (53,04%). A fogyatékkal élők közel 72%-a 50 évesnél idősebb.
Megyei/városi lebontásban a legtöbb fogyatékkal élőt Bukarestben találjuk (közel 68 ezer személy) és Prahova megyében (több mint 37 ezer személy), a legkevesebbet pedig Kovászna megyében (alig több mint 6000 személy). Számuk Kolozs megyében közel 27,5 ezer (ebből mintegy kétezer gyermek), Fehér megyében 18,5 ezer (1504 gyermek), Beszterce-Naszódban közel 18 ezer (851 gyermek), Szebenben 16,6 ezer (929 gyermek), Szi­lágy megyében közel 15 ezer (850 gyermek). A minisztérium 497 közintézményt működtet a fogyatékkal élők számára: ebből 63 nappali központ, a többi 434-ben a betegek életvitelszerűen tartózkodnak.

Kolozs megyében több mint 14,8 ezer nő él fogyatékossággal, a férfiak száma 12,6 ezer, mind közül 11 536 fogyatékossága súlyos (intézményben él közülük 176), 12 556 esetben előrehaladott (ebből intézményben 145), és csak 107 esetben enyhe (ebből intézményben 14). A fogyatékkal élők nagy többsége családban él, csak 375-en élnek intézményben (közülük 205 nő). Fehér megyében a fogyatékkal élők nők száma 9718, a férfiaké 8851, mind közül 5912 fogyatékossága súlyos (ebből intézményben él 98), 10 419 esetben előrehaladott (ebből intézményben él 405), 2107 esetben közepes, 131 esetben enyhe (ebből intézményben él 2). Intézményben él összesen 579 személy (közülük 255 nő). Beszterce-Naszód megyében közel 10 ezer nő él fogyatékossággal, a férfiak száma több mint 8 ezer, közülük 6278 súlyos (ebből intézményben él 164), 9879 előrehaladott (ebből intézményben él 62), 1705 közepes (ebből intézményben él 7), 76 enyhe állapotú (ebből intézményben él 12). Az intézményben élő 245 személy közül 113 nő. Szeben megyében a fogyatékkal élő nők száma meghaladja a 9 ezret, a férfiaké a 7500-at, mind közül 5363 súlyos (ebből intézményben él 350), 8992 előrehaladott (ebből intézményben él 227), 2002 közepes (ebből intézményben él 141), 238 enyhe állapotú (ebből intézményben él 6). Intézményben él 724 személy (ebből 389 nő). Szi­lágy megyében a nők száma 8371, a férfiaké 6481, 4382 személy állapota súlyos (ebből intézményben él 126), 9174 előrehaladott (ebből intézményben él 243), 1054 közepes (ebből intézményben él 43), 242 enyhe (ebből intézményben él 3). Intézményben él 415 személy (ebből 181 nő). A minisztériumhoz tartozó intézményekben élő személyek mind felnőttek.