„Egyelőre néhány hétre van szükség, amíg az igénylők előjegyeztethetik magukat, és megkapják az első oltást. Remélem, ez az idő lerövidül, ám ehhez arra van szükség, hogy a megígért vakcina-szállítmány bejöjjön az országba. Tudomásom szerint február 8-tól nőni fog az oltásmennyiség. Azt viszont jelen pillanatban még nem lehet tudni, hogy a döntő többség ugyanazt a vakcinát kapja majd, mint eddig, illetve egy-egy oltóközpontban milyen típusú oltás áll majd rendelkezésre. Az embereknek nem lesz választási lehetősége, az újonnan létrehozandó oltóközpontokban csak egy adott típusú vakcina lesz elérhető” – nyilatkozta a Szabadságnak László Attila szenátor.
Az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa felhívta a figyelmet, hogy a bonyodalmakra az elkövetkezőkben is számítanunk kell. Például a Bánffyhunyadon nemsokára beinduló oltási központba a kezdetben az oxfordi AstraZeneca-vakcinát szállítják, ami az 55 év felettieknek nem ajánlott. Ezért ezeken a településeken az lehet a megoldás, hogy előbb beoltják a második csoportba tartozó, 55 év alatti krónikus betegeket és a stratégiai intézmények dolgozóit. Amikor pedig majd nagyobb mennyiség áll a rendelkezésre az első kétféle oltásanyagból (Pfizer-BioNtech, valamint a Moderna), akkor elkezdődhet az 55 év feletti lakosok immunizálása is – magyarázta a szenátor.
László Attila szerint nincs jelentős különbség az oltóanyagok között. Ám ha esetleg a vakcinát igénylő úgy gondolja, hogy egy általa nem megfelelő hatékonyságúnak ítélt oltóanyagot használnak abban a központban, ahova feliratkozott, akkor lemondhatja az előjegyzést. Az RMDSZ szakpolitikusa ismételten hangsúlyozta: a két oltás – azaz az első és az emlékeztető dózis – ugyanazzal a vakcinával történik. A második adag oltóanyag félre van téve azoknak, akik megkapták az elsőt, hogy be lehessen tartani az ismétlő vakcina beadására vonatkozó határidőt, ami a Pfizer-BioNtech esetében 21, míg a Modernánál 28 nap. Azt viszont jelenleg senki nem tudja pontosan megmondani, hogy az oltás beadása után mennyi ideig leszünk védettek a koronavírus ellen, mivel alig hét-nyolc hónapos tapasztalat áll az orvosok rendelkezésére. Az vakcinák hatékonyságára vonatkozó eddigi klinikai tesztek azt vizsgálták, hogy az immunizált személyek közül hány esetben mutathatóak ki védekező mechanizmusok, és milyen értéket ért el az antitest szint.
Ami a koronavírus-elleni vakcina mellékhatásait illeti, László Attila elmondta: az eddigi tapasztalat szerint a szóban forgó oltás mellékhatásai alig egy negyedét teszik ki a kötelező oltóanyagokéhoz képest. Az országban már 500 000-re tehető az első adagot megkapó személyek száma, ám mindössze 2300-2400 esetben jeleztek mellékhatást. Ezek fele a szúrás helyén tapasztalható enyhe fájdalom, duzzanat formájában jelentkezett, ami néhány óra múlva el is múlt. Közel 800-900 esetben jegyeztek hőemelkedést, fejfájást, hidegrázást, ám ez is átmeneti volt. Eddig csak három olyan eset fordult elő, amely átmeneti idegbénulással járt.
László Attila az országos kutatási eredményekre hivatkozva közölte: rendszerint azoknál vannak mellékhatások, akik a közelmúltban estek át a betegségen, vagy a betegség súlyos formáját szenvedték el. Az orvos-politikus szerint szakmailag vitatható, hogy az oltást a betegség után egy hónappal már be lehet adni, ez az időszak elég rövidnek tűnik számára, ám a további vizsgálatok és kutatások ezt előbb-utóbb tisztázni fogják.
„Nagyon érdekesek az eddigi vizsgálatok eredményei, amelyek itt vagy más országban napvilágra kerültek. Egy múlt héten bemutatott kutatás során 240-250 beoltott beteg antitest-szintjét vizsgálták. Az immunizálás előtt a betegségen már átesett személyek az oltás beadása után hússzorosan nagyobb antitestet produkáltak. Örvendetes tény az izraeli helyzet is, ahol már a lakosság több mint fele megkapta az első adagot, következésképpen látványosan csökkent az új és a súlyos esetek száma. Kíváncsi vagyok, amikor elérjük a 60-70 százalékos immunizálási arányt, ez hogyan alakítja a járványgörbét, a súlyos esetek és az elhalálozások arányát – összegzett László Attila.
Borítókép: illusztráció
