A kórházak készenlétben, az alacsony oltottság azonban aggasztó
– A koronavírus-járvány negyedik hulláma a nem beoltottak és a betegségen át nem esettek hulláma lesz. Másfelől nagy valószínűséggel a fertőzési gócok ott alakulnak ki, ahol viszonylag alacsony az egészségügyi ellátási kapacitás, ezért fennakadások keletkeztek. Azt is látnunk kell, hogy a nagyvárosokban, az egyetemi központokban jó úton halad az oltás. Ha az átoltottsági arányt nézzük, nem vagyunk felkészülve a koronavírus-járvány negyedik hullámára, ugyanis országos szinten alacsony az átoltási arány. A kórházi kapacitás megvan, és fel is fogjuk ezt használni a negyedik hullám alatt. Láthatjuk azt is, hogy az egyetemi központok, azaz a nagyvárosok viszonylag jól állnak az átoltási arányt illetően: Kolozsvár lakosságának több mint 60%-a megkapta az oltást. Kolozs megyében közel 7000 kórházi ágy létezik, ami három-négy megye kapacitását teszi ki. Ott lesznek fennakadások az orvosi ellátásban, ahol megyei szinten is alacsony az említett felszereltség, ellátottság. Főleg a Kárpátokon túli megyék esetében áll ez fenn – magyarázta lapunknak László Attila Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor a koronavírus negyedik hullámával kapcsolatosan, amely „hivatalosan” már el is kezdődött az országban.
A szenátor úgy véli, az egészségügyi személyzet egy része most piheni ki az elmúlt másfél év fáradalmait. Azt is megjegyezte, hogy közben a személyzet másik része viszont zsebre dugott kézzel nézte, amint a kollégái összeesnek a fáradtságtól. Nagyon reménykedett, mondta, hogy visszaállunk a normális kerékvágásba, de úgy tűnik, ősztől ismét fennakadások lehetnek a nem koronavírusos betegek kezelésében, mivel a kórházi helyeket főként a covidos betegek foglalják majd el. Az egészségügyi infrastruktúra mindenféleképpen javult az elmúlt másfél évben, és a kórházak szervezés szempontjából fel vannak készülve – vélekedett László Attila.
– Mindenkiben tudatosulnia kell annak, hogy az oltással megóvja magát. Azok a beoltott személyek, akik az oltás után kapták el a koronavírust, rendszerint idős, gyenge immunitással rendelkező és krónikus betegségben szenvedő emberek. A becslések szerint Románia esetében az elmúlt másfél évben soha nem léptük túl a 9%-os felderítési arányt, ez azt jelenti, hogy a valós eseteknek csak 9%-át ismerjük. Szintén becslések szerint Románia lakosságának 48%-a esett át a betegségen. De ehhez nem adódnak hozzá a beoltottak. Az eddigi tapasztalat azt mutatta, a beoltottak kétharmada olyan személy, aki már átesett a betegségen. Mindig ők jelentkeztek elsőként oltásra, hogy ne éljék át még egyszer azokat a negatív tapasztalatokat, amelyeken a betegség következtében átestek – jegyezte meg a szenátor.
Az egészségügyi minisztérium szerint Romániában hivatalosan is elkezdődött a koronavírus-járvány negyedik hulláma. Ennek súlyosságát az okozza, hogy a delta variáns fertőzőképessége nagyobb, mint az eddigi vírustörzseké. Az esetszám folyamatosan nő, sőt már kétszerese az egy hónappal ezelőttinek. A minisztérium abban reménykedik, hogy a negyedik hullám nem lesz olyan súlyos, mint a harmadik, a tavaszi, ám azért aggódhatunk, hogy a delta variáns főleg a be nem oltott lakosok szervezetét támadja meg. „A koronavírus negyedik hulláma miatti elhalálozások jó része elkerülhető lenne az oltással” – nyilatkozta egy orvos a Hotnews hírportálnak.
Sokan bírálják az oltásról szóló gyenge tájékoztatást és népszerűsítést (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
Egészségügyi szakértők is úgy vélik, a hazai kórházak most már jobban fel vannak készülve, főleg az infrastruktúrát illetően, mint az előző hullámok során. A covid-kórházak telítettsége nem lesz egyöntetű az országban, erre pedig főleg ott kerül majd sor, ahol alacsony az átoltottság. A fertőzés elkerülése végett a legfontosabb most is az oltás lenne – állapították meg.
A képviselőház egészségügyi bizottságának alelnöke, Adrian Wiener is úgy vélekedett, hogy most már jobb a szervezés és a felkészülés. A gondot ő is a be nem oltott személyek nagy arányában látja. Szintén azért ajánlotta az oltást, mert ha esetleg meg is betegszik valaki, annak egy könnyű formáján esik majd át. Több orvos úgy véli, az oltás mellett a fizikai távolságtartást is nagyon be kellene tartani. Sokan attól is tartanak, hogy az emberek otthon fogják magukat kezelni, és majd csak akkor fordulnak orvoshoz, illetve kórházhoz, ha a betegségük súlyosbodik.
„Az orvosi ellátás károsultjai most is azok a nem koronavírusos betegek lesznek, akiket a koronavírusos esetek „szorítanak ki” az orvosi ellátásból, vagy akiknél a járvány miatt nem tudták elvégezni az életmentő műtétet. A gyógyszerellátás terén viszont nem állunk rosszul” – nyilatkozta a Hotnews hírportálnak a képviselőház egészségügyi bizottságának alelnöke. Răzvan Cherecheş kolozsvári egyetemi oktatót is megkérdezték, aki szerint az oltási kampányról szóló tájékoztatás és annak népszerűsítése nagyon gyenge volt, egyenesen kudarcnak minősítette, mivel nem hatott azokra, akik kezdettől fogva fenntartásokkal viszonyultak az oltás iránt. A szakértő szerint az oltáskampány második hiányossága az volt, hogy a háziorvosokat nem vonták be a népszerűsítésbe, noha a háziorvos az, akihez minden lakos el tud jutni. Răzvan Cherecheş azt is hangsúlyozta, hogy nincs olyan tökéletes oltóanyag, amelynek ne lennének néha mellékhatásai. „Az oltóanyagokat azért hozták létre, hogy megelőzzük a fertőzés bekövetkeztét, vagy minél könnyebben átessünk rajta. Az emberek nem gondolkodtak el azon, hogy az oltás beadása néhány másodperc, míg a betegséggel akár heteket kell kórházban tölteni” – összegzett Cherecheş, szintén javasolva az oltás beadatását, mivel szerinte is a negyedik hullám főleg a be nem oltottakat fogja érinteni. Az egyetemi oktató azt is hiányolta, hogy a tanügyminisztérium nem foglalkozik azzal, mit fog tenni iskolakezdéskor, ha ismét felerősödik a járvány. Javasolta az iskolákban a gyorsteszt elvégzését, ami olcsó és az eredmény is hamar megtudható.
(Borítókép: MTI/Rosta Tibor)
