A szakember szerint még nehéz hetek várnak a kórházakra
Az oltási hajlandóság az elmúlt héten országszerte megnőtt: múlt pénteken több mint 86 ezren jelenkeztek koronavírus elleni oltásra, és ezzel megdőlt az április 21-i csúcs, amikor 63 ezer ember kapta meg a koronavírus elleni oltás első adagját.
Október második hetében több embert oltottak be valamelyik koronavírus-elleni vakcina első adagjával, mint április első hetében: több mint négyszázezren jelentkeztek oltásra, emelte ki László Attila RMDSZ-es szenátor.
Az orvos-politikus kérdésünkre kiemelte, a járványgörbe alakulását kétségkívül pozitívan befolyásolná, ha tartani lehetne ezt az oltási iramot, ugyanis a népesség 70 százalékos átoltottsága (amely lényegében a felnőtt lakosság 90 százalékát jelentené) esetén látványosan visszaesne a járvány terjedése.
„Amennyiben tartani lehetne ezt a vakcinálási ritmust heti 430-450 ezer oltásra jelentkező emberrel, akkor nagyjából februárra el lehetne érni azt az oltottsági szintet, amely gátat vethetne a járvány terjedésének” – hangsúlyozta.
Kérdésünkre, hogy mikorra várható a negyedik hullám csúcsa, László Attila azt válaszolta: van némi remény arra, hogy ezekben a napokban bekövetkezik az új esetszámok tetőzése, amelyet követően aztán már leszálló ágba kerülhet a járvány.
„A gond viszont az, hogy a kórházi csúcs az esetszámok tetőzése után nagyjából tíz nappal, az intenzív osztályokon pedig nagyjából az új fertőzések csúcsa után két héttel jelentkezik, tehát az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomás, az elhalálozások száma még várhatóan tovább nő” – magyarázta László Attila.
Hozzátette: a negyedik hullám görbéje július utolsó, augusztus első két hetében kezdődött el emelkedni, ha tehát a napokban tetőzik az esetszám – az eddigi tapasztalatok alapján –, akkor az augusztus–szeptember–október folyamán tartó növekedés után, a következő három hónapban leszálló ágba kellene kerüljön a járvány.
Az autós oltópontok is újra nagy népszerűségnek örvendenek
„A leszálló ágat meredekebbé lehet tenni, azaz gyors esetszám-csökkenést lehetne elérni az oltakozás ritmusának fenntartásával és a járványügyi rendelkezések fegyelmezett betartásával” – hangsúlyozta az orvos-politikus.
Hozzátette: ha tovább tart az oltakozási kedv, főleg a már jelentős arányban beoltott népességű városokban, mint például Kolozsváron, meredekebb leszálló ágba kellene kerülnie a járványnak. Tekintve, hogy itt a felnőtt lakosság közel hatvan százaléka már be van oltva, a hetven százalékos küszöb elérése után már hangsúlyosan csökkenniük kellene az új esetszámoknak.
László Attila említést tett arról is, hogy a fertőzés ellen azok az emberek a legvédettebbek, akik átestek a betegségen, és megkapták valamelyik védőoltást is. Mint magyarázta, a megbetegedés nyomán az immunrendszer több típusú antitestet is kialakít, amelyek a vírusban levő fehérjék ellen irányulnak. Az oltóanyag által generált antitestek egy adott fehérjével, a tüskefehérjével szemben lépnek fel, így akik átestek a betegségen, és az oltást is megkapták, vélhetőleg hosszabb távon védettek maradnak bármelyik vírusvariánssal,vagy utólag megjelenő altípussal szemben is.
Az oltási hajlandóság emelkedését a hatóságok oltási maratonokkal is próbálják kamatoztatni: hétfőn és kedden a védelmi minisztérium rendezett a Román Hadsereg Napja (október 25.) alkalmából maratont az ország hat katonai kórházában, de az autós oltópontok is újra nagy népszerűségnek örvendenek.
A 19,3 milliós Romániában péntekig 6 millió 242 ezer ember jelentkezett oltásra, ami az összlakosság kevesebb mint egyharmadát, illetve a beoltható (12 év feletti) lakosság 36,4 százalékát teszi ki. Ezzel az átoltottsággal Románia (Bulgáriát megelőzve) utolsó előtti az Európai Unióban, az egészségügyi szakemberek pedig elsősorban a lakosság alacsony immunizációs arányának tulajdonítják azt, hogy a járvány negyedik hulláma csaknem félmillió igazolt fertőződést és közel tízezer ember halálát okozta az elmúlt három hónapban.
Fotók: Rohonyi D. Iván
