Bemutatták Székely András Bertalan Interferenciák című kötetét
A magyarországi szerző kilenc mélyinterjút – amelyből az utolsó öninterjú – tartalmazó, kétnyelvű (magyar és román) könyvével november 2-án ismerkedhettek meg az érdeklődők a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Az Interferenciák (Intereferințe) gyűjteményben az író olyan ismerőseit kérdezte, akik (leginkább) a román–magyar kapcsolatok variációit egyedi, személyes történeteiken keresztül mesélték el. A meghívottal Benkő Levente, a Művelődés kulturális folyóirat főszerkesztője beszélgetett.
A nagyjából tucatnyi hallgatóságot Kós Katalin, az emlékház vezetője köszöntötte, aki jelezte, hogy a jelen esemény a Művelődés estek rendezvénysorozat 23. találkozója. Ezen összejövetelek célja, hogy az olvasók találkozhassanak a folyóirat szerkesztőivel, szerzőivel, bizonyos írásokról, művekről, jelenségekről értekezve.
A köszöntés után a beszélgetés moderátora elárulta, azóta várta a csütörtök esti esemény létrejöttét, mióta Székely András Bertalantól megtudta, milyen témában készíti interjúgyűjteményét.
A meghívott és a házigazda eleinte arról értekezett, hogyan vált a szerzőből, a nyomdász szakközépiskolát végző, későbbiekben földmérő mérnökből művelődésszociológus, magyarság- és nemzetiségkutató. Ahogy azt megtudhattuk, Székely András Bertalan kezdeti pályaválasztását is a köznép megismerése motiválta, annak reményében, hogy a terepmunka majd lehetőséget ad számára Magyarország több régiójában is kapcsolatot kialakítani a helyiekkel, megismerni életüket, viszont ez nem a tervek szerint teljesült. Bár tizenkilenc éves korában műszaki egyetemet végzett, humán érdeklődése nem apadt. Eltökéltsége különböző művelődéssel, szociológiával kapcsolatos munkákhoz juttatta, 1989 májusában pedig külhoni magyarokkal és Magyarországon élő nemzetiségekkel foglalkozó kormánytisztviselői állást ajánlottak neki a magyar miniszterelnöki hivatalban. Azóta is aktívan dolgozik különböző nemzetiségi kutatásokban, több cikk, tanulmány, könyv szerzője az említett témakörben.
Benkő Levente, arra keresve a választ, hogy mi az oka ezt az életpályát meghatározó humántudományi érdeklődésnek, megkérte a meghívottat, hogy beszéljen származásáról. A jelenlévők megtudhatták, hogy Székely András Bertalan anyai ágon olasz, apai ágon erdélyi felmenőkkel rendelkezik. A szerző valamelyest családi hátterére, tudományos és szépirodalmi olvasmányélményeire vezeti vissza a kisebbségi és nemzetiségi kérdések iránti elhivatottságát.
Az Interferenciák (Intereferințe) című kötetben összegyűjtött interjúkról a szerző azt nyilatkozta: ahány portré, annyiféle. Annyi színt és szálat tesz hozzá a közös szőtteshez. Ennek kapcsán beszélt Benkő Levente és Székely András Bertalan az egyik papírra vitt beszélgetés kérdezettjének, Aranyossy Groza Mária balettművésznek a történetéről, aki erdélyi, vegyes családból származik, és kettős identitása belföldön és Magyarországon is befolyásolta szakmai életét.
A továbbiakban a nézőtéren ülők elmélyíthették tudásukat a kettős identitás mibenlétéről, jónéhány Magyarországon élő nemzetiség állásfoglalásáról az adott témában, az idegen eredetű, magyarosított nevek mögötti „skizofrén helyzetről”. A közönség tagjai is, az adódó alkalommal, szívesen kifejtették véleményüket az elhangzottakról, tűzdelve saját véleményüket személyes tapasztalataikkal. A hallgatói interakció a magyarországi és erdélyi magyarság eltávolodására terelte a diskurzus menetét, amelynek origójára a múlt század közép-végi szovjet fennhatóság politikájában keresendő – tudhattuk meg a könyv szerzőjétől. Véleménye szerint napjainkban a magyarországi magyar lakosság nagy részéből hiányzik a nemzeti szolidaritás és az öntudat.
A beszélgetés végeztével Kós Katalin vette magához a szót, a köszönetnyilvánítás után Székely András Bertalan dedikálta a megvásárolt példányokat, utána a jelenlévőknek lehetősége volt koccintásra, a témák további megvitatására valamelyest kötetlenebb módon.
Borítókép: Székely András Bertalannal Benkő Levente, a Művelődés kulturális folyóirat főszerkesztője beszélgetett. FOTÓ: HORVÁTH LÁSZLÓ
