A tantárgyak eredményesebb tanítását szorgalmazza a tanügyminiszter
Daniel David oktatási miniszter a napokban bocsátotta közvitára a líceumi kerettantervek módosítási javaslatait. Az érintettek az elkövetkező öt hétben – pontosabban március 6-ig – küldhetik el javaslataikat a consultare@rocnee.ro címre. Sőt: négy egyetemi városban közvitát is szerveznek. Így Bukarestben február 11-én, Kolozsvárt február 14-én, Jászvásáron február 26-én és Temesváron március 4-én. Március 6-án pedig online közvitára kerül majd sor.
– A kerettantervek módosítása jó hír, mivel olyan oktatási elképzelést kíván megvalósítani, ami az RMDSZ oktatási terve is. Mindig azt hangoztattuk, hogy a diákok érdeke az első. Mindig a diákot kell a középpontba állítani, ám ez csak akkor valósul meg, ha csökken az óraszám, a tananyag. Ehhez még hozzá kell tennem, hogy a romániai magyarság és az RMDSZ érdeke az, hogy a magyar gyerekek tanuljanak meg jól románul. Ez az óriási oktatási reform ezeket a szempontokat mind figyelembe veszi. Ha az új oktatási miniszter eltökélt a diákok érdeke érvényesítésében, ebben az RMDSZ támogatja. A közeljövőben tanácskozunk diákokkal, szülőkkel, pedagógusokkal, és időben eljuttatjuk álláspontunkat – nyilatkozta a Szabadságnak Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke.
Szabó Ödön képviselő szerint bár jelenleg csak a líceumi oktatásról van szó a különféle módosítási javaslatok tekintetében, ezeket érdemes lenne minden osztályra kiterjeszteni.
– A kerettantervek átgondolása szükségszerű. Jelenleg a líceumi osztályok kerettanterveiről van szó, de érdemes lenne ezeket a módosításokat minden osztályra kiterjeszteni. A líceumi kerettanterv olyan, mint a ház teteje. Hiába jó a háztető, ha nem jó az alap, nem jók a falak. A miniszter jól indított. Át kell gondolni mit, és hogyan oktatunk, miközben a gyerekekre is figyelünk. Most mindenki csak azon gondolkodik, hány óra szűnik meg, hány tantárgy kerül át a kötelező tantárgyak sorából a választható tantárgyak sorába. A tanároknak meg kell adni a biztonságot, de a tanügyi rendszernek a gyerekek érdekeit kell néznie – nyilatkozta a Szabadságnak Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője.
Szabó Ödön emlékeztetett egy Romániában nemrég nyilvánosságra hozott kutatásra, amely 9000 tanulót érintett. A kutatás eredményeiből kiderült: az elemi tagozatos diákok 25 százaléka, az 5-8. osztályosok 36 százaléka, míg a 9-12. osztályos diákok 48 százaléka funkcionális analfabétának nevezhető matematikából, mert nem tudja a valós életben alkalmazni azt a tudást, amivel rendelkezik, illetve amivel rendelkeznie kellene. Szabó Ödön szerint a fenti helyzet más tantárgyak esetében is megfelel a valóságnak.
– Egy-egy tantárgy nem attól lesz vonzó, hogy a gyermek könnyebben kapja meg a maximális jegyet, hanem attól, hogy a pedagógus érdekesen adja le a leckét, és a gyermek tisztában van azzal, hogy a tudást mikor és hol használhatja fel. Az RMDSZ elgondolása összecseng azzal, amit most a miniszter mondott, azaz a diákra kell fókuszálni. Számomra rokonszenves az, ahogy a tárcavezető ehhez a fontos kérdéshez viszonyul, mivel nem azt mondja, hogy a rendszerhez nem kell hozzányúlni, hanem arra buzdítja az érintetteket, hogy a közvitán mindenki mondja el a véleményét. Az a tény, hogy a miniszter nem a „rabja” a rendszernek, hozhat új és jobb szemléletet – összegzett Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő.
Daniel David oktatási miniszter azon kerettanterv-módosító elgondolását illetően, amely a történelemórák számát változtatná meg, először a Bukaresti Egyetem Történelem Kara fogalmazott meg kifogást. „Természetesnek és normálisnak tartom a történelem kar reakcióját. Egyelőre országos közvita zajlik. A közvita a tanácskozások időszaka is, ami azt jelenti, hogy különböző vélemények és érvek ütköznek. A végén a lehető legjobb megoldást fogjuk felmutatni” – nyilatkozta Daniel David oktatási miniszter mintegy válaszként a bukaresti egyetem kifogásaira. A történelemórákkal kapcsolatosan a tárcavezető elgondolása az, hogy a 11. és 12. osztályban a történelem nem lenne kötelező tantárgy. Ugyanakkor a latin nyelv sem tartozna a kötelező líceumi tantárgyak közé. Ugyanakkor 9. és 10. osztályban román nyelvtant is tanulnának a tanulók. A tárcavezető megreformálná a matematikaoktatást is. E téren nem az óraszám a gond, hanem az, hogy az oktatási modell nem működik. Ezért várja a megoldásokat a jó matematika tanároktól. Az oktatási miniszter szerint a közvita középpontjában nem a tantárgyak vagy a tanórák száma kellene álljon, hanem például az is, hogy egy-egy tantárgy megmarad-e kötelező tantárgynak vagy sem. Illetve, hogyan lehetne megreformálni a tantárgyak leadását úgy, hogy annak eredménye is legyen. Daniel David átgondolná a címzetes tanári állások betöltésének módozatát is. A nyolcadikosok szakaszzáró vizsgájának eredményei nyomán ez is átgondolás tárgyát képezhetné. A tanügyminiszer módosító javaslatai között az is megtalálható, hogy a reál osztályokba járó líceumi tanulók kötelező tantárgyként a 9. és a 10. osztályban tanulnák a történelmet. A 11. osztályban a Holokauszt oktatása szerepel a kötelező tantárgyak között, a 12. osztályosok esetén pedig a kommunizmus romániai történelme.
Az új kerettantervek 2026 szeptemberétől lépnének életbe az akkori 9. osztályos diákok számára. Egy másik újdonság az lenne, hogy az óraszámot nem annyira a minisztérium, hanem maga az iskola állapítja majd meg a tanulók érdeklődését figyelembe véve.
Borítókép: BBTE/Facebook
