Kövesi egy bukaresti konferencián elmondta, hogy az elmúlt öt évben 992 jogerős ítélet született olyan perekben, amelyeket a korrupcióellenes ügyészség (DNA) indított, a bűncselekmények elkövetése nyomán keletkezett kár értéke meghaladja az egymilliárd eurót.
Felidézte: ezelőtt két-három évvel az elkobzott javak értékének alig 10-11 százalékát sikerült behajtania az államnak. Kövesi szerint az illegálisan szerzett vagyonrész elkobzását szabályozó törvényes előírások jelenleg kiszámíthatóak és megfelelőek.
A főügyész megállapította, hogy az utóbbi időben a vádlottak egyre gyakrabban nyitnak külföldön bankszámlát és menekítik külföldre vagyonukat ingatlanvásárlásokkal. Mint mondta, a DNA keretében létezik egy külön részleg, amely ezen ingatlanok és egyéb vagyontárgyak felkutatásával foglalkozik. Eddig két franciaországi telket, két spanyolországi ingatlant, illetve ciprusi, svájci és németországi számlákat zárolt a DNA.
Toni Avram, az adóhatóság végrehajtási részlegének igazgatóhelyettese ugyanezen a konferencián elmondta: az elrendelt vagyonelkobzás utáni tényleges behajtást lassítja, hogy az adóhatóságnak is vizsgálatokat kell végeznie az elítélt személyek pontos azonosításáért, emellett a bírósági perek elhúzódnak, ez idő alatt a vagyonzár alá helyezett ingatlanokat és egyéb javakat senki nem őrzi, cégek esetében például a csődvédelmi eljárások a perek ideje alatt is folytatódnak, így bizonyos vagyontárgyak időközben a hitelezők tulajdonába kerülnek.
Hazánkban 2012-ben fogadta el a parlament a kiterjesztett vagyonelkobzást, ami lehetővé teszi a bűncselekmények nyomán törvénytelenül szerzett javak elkobzását.
