Nagyon keveset foglalkozunk a prevencióval
Egy nemrég közzétett szociológiai felmérés szerint a romániai lakosok közül kevesen járnak szűrővizsgálatra, egyrészt a szegénység, a rossz életkörülmények miatt, de a bürokrácia, az egészségügyi rendszer finanszírozási problémái, és nem utolsósorban, az emberek egészségügyi nevelési hiányosságai miatt.
– A törvény értelmében most is kötelesek vagyunk évente egyszer megjelenni a háziorvosnál. Tekintettel arra, hogy a képviselőház korábbi döntése értelmében nem büntethetnek meg, ha ennek nem teszünk eleget, sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel. Más országban, ahol azt látjuk, hogy jól működik a megelőzés és korai diagnózis, vannak megszorító intézkedések arra az esetre, ha a polgár nem végzi el az éves kötelező vizsgálatokat. Például a német nyelvterületen levő országokban, ha nem mész el a háziorvoshoz abban a hónapban, amelyikben születtél, elveszíted a biztosított státuszodat, és ha megbetegszel, fizetned kell az egészségügyi ellátásért. Ez történik egészen addig, amíg meg nem jelensz a háziorvosnál, aki elküld a korodnak megfelelő rizikófaktorok megelőzési vizsgálatára. Miután elvégezted a háziorvos által felírt vizsgálatokat, újra jogod lesz ingyenes egészségügyi ellátásra – magyarázta László Attila RMDSZ-es szenátor, orvos. – Ha eredményeket akarunk elérni, nagyon komolyan el kell gondolkodni azon, hogy léptessünk életbe megszorító intézkedéseket azok esetében, akik nem mennek el a szűrővizsgálatokra. Az Európai Unióban elsők vagyunk azon a téren, hogy csak végső stádiumban fedezzük fel az onkológiai betegségeket, és vagyonokat költünk a betegek ellátásra, bár sok esetben van megelőzés. Ha időben elvégezték volna a prevenciós vizsgálatokat, töredékbe került volna a kezelés, és a várható élettartam is jelentősen javult volna. Én annak vagyok a híve, hogy évente legalább egyszer jelenjünk meg a háziorvosnál, kapjuk meg tőle a szakszerű felvilágosítást, hogy mit nyerünk és mit veszítünk a vizsgálatokkal. Ezt követően pedig mindenki döntse el, hogy él-e ezzel a lehetőséggel, vagy sem. Ha valaki úgy gondolja, hogy okosabb az orvosánál, és nem megy el hozzá, vagy nem végezteti el az általa javasolt szűrővizsgálatokat, akkor fizesse ki az okoskodásának a következményét – összegzett László Attila.
Nem olyan egyszerű a kérdés
Ha egy amerikai lakos nem jelenik meg a rendszeres szűrővizsgálaton, akkor az egészségbiztosító nagyobb díjat számol fel neki. Romániában viszont az egészségügyi biztosítással rendelkező személyek megszabott összeget fizetnek biztosítási díj gyanánt. Ezért nálunk nem lehet az egészségügyi hozzájárulás összegét növelni azon a jogcímen, hogy a biztosított nem jelent meg a vizsgálaton – nyilatkozta a tervezet kapcsán egy egészségpolitikai szakértő. „Nem hiszem, hogy Romániában működne az amerikai eljárás. Mi történik, ha valakinek infarktusa vagy agyvérzése lesz? Sok ilyen eset sürgősségi ellátást igényel. Mit tegyen az orvos, ha az ilyen betegnek nincs egészségügyi biztosítása? Hagyja, hogy a páciens a keze között haljon meg? Mi legyen a krónikus és a daganatos betegekkel?” – tette fel a „költői kérdéseket” az orvos.
Svájcban is vannak kötelező szűrővizsgálatok, és aki ennek nem tesz eleget, a biztosító először értesíti, majd felszólítja, hogy végezze el ezeket. Ha a polgár ezek után sem végezteti el a vizsgálatokat, akkor a következő levélben már arról értesítik az illető személyt, hogy egészségügyi biztosítását egyoldalúan felmondták.
Romániában viszont eleve törvénytelennek minősülne, ha valakit egészségügyi vizsgálatok elvégzésére köteleznének, mert jelen szabályozás szerint ez által a páciensek jogai sérülnek. Ha valaki nem akarja beoltatni magát, nem kötelezheted az oltás beadatására; ugyanígy, ha valaki elutasít bizonyos orvosi szolgáltatásokat, nem lehet őt erre kötelezni.
Maradnak tehát megoldásnak az egészségügyi kampányok, csakhogy nem mindegy, hogyan ültetik életbe ezeket. Jó ötlet, de teljes kudarc volt például az a 2008-as kampány, amellyel a diabéteszes betegeket akarták kiszűrni. A kampány során ugyanis mindenkinek ugyanazt a vizsgálatot kellett elvégeztetnie, holott sokkal jobb lett volna olyan célcsoportot kiválasztani, amelynek tagjai valóban ki voltak téve a diabétesz veszélyének: például a 35 évnél idősebb, túlsúlyos személyek – vélik a szakértők. Akik egy másik hazai visszásságra is figyelmeztetnek: a hazai egészségügyi rendszer a betegségek kezelésén alapszik és nem a megelőzésen. Ilyen megközelítésben a megelőzéssel „elveszik az orvosok, a laboratóriumi dolgozók kenyerét”.
Az viszont egyértelmű, hogy ha a daganatos betegek számát akarjuk csökkenteni, akkor tényleg indokolt lenne a szűrővizsgálat elvégzése a megelőzés céljából. De nem csak vizsgálatokkal lehetne csökkenteni a különféle megbetegedések számát: az orvosok abban egyetértenek, hogy a nem megfelelő étkezés, az ülő életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a gyorséttermi ételek is hozzájárulhatnak egészségünk romlásához, és erre sem figyelünk kellőképpen oda.
Öngyógyítástól orvosig
Ha valami fáj, az emberek először megpróbálkoznak az öngyógyítással, s majd ha ez nem vezet eredményre, akkor mennek csak el a háziorvoshoz – vélik, tegyük hozzá, egyáltalán nem alaptalanul az orvosok. Ennek amúgy nagyon sok oka van, az egyik, hogy Romániában az egészségügyi szolgáltatás régen sem volt a lakosok „kézügyében”. A vidéki településeken működött ugyan egy-egy felcser és bába, de orvos száz kilométeres körzetben egy, ha volt. Ami pedig a jelent illeti: hiába mondják, hogy ingyenes az állami kórházban az egészségügyi ellátás, mégis a betegnek sokszor meg kell vásárolniuk a gyógyszereket, mert a kórháznak épp nincs. A romániai lakosok ugyanakkor azért is ritkán járnak orvoshoz, mert a háziorvos által kibocsátott beutaló vagy „küldőpapír” birtokában heteket vagy akár hónapokat kell várnia a betegnek, hogy eljusson az állami kórházba az ingyenes szakvizsgálatra. De akkor hogyan képzelték el az ország egész lakosságára kiterjedő vizsgálatokat?
– A romániai egészségügyi infrastruktúra kevésbé alkalmas a kötelező szűrővizsgálat elvégzésére. Kevésbé hiszem, hogy a polgárokat kötelező orvosi vizsgálatra lehetne kényszeríteni – nyilatkozta lapunknak egyik kolozsvári háziorvos, aki arra is felhívta a figyelmet: a háziorvosok száma egyre csökken, és főleg vidéken több községben nincs háziorvos, a betegek a nagy orvosi központoktól akár húsz-harminc vagy még több kilométerre laknak, és nem szívesen mennek be a városba a vizsgálatok elvégzésére. – Az egyik háziorvos kollégám, aki egyik Kolozs megyei nagyközségben rendelt, tavaly ősszel nyugdíjba ment. Helyét a kollégája vette át, akinek most kétszer annyi beteget kell ellátnia, mint eddig. Ha a kötelező orvosi vizsgálatokkal járó (papír)munkát is neki kell elvégeznie, akkor akár be is költözhet a rendelőbe…
