Kortárs Magyar Dráma-díjat kapott Barabás Olga és Sebestyén Aba

Kortárs Magyar Dráma-díjat kapott Barabás Olga és Sebestyén Aba
A két erdélyi alkotó Bódi Attila Lázadni veletek akartam című regényének színpadi adaptációjáért kapta az elismerést, amelyet idén február 24-én adtak át Budapesten a Rózsavölgyi Szalonban rendezett eseményen. Kortárs Magyar Dráma-díjban részesült még Márton László, a Bátor Csikó című drámakötetéért, valamint Dömötör András és Bíró Bence Térey János Káli holtak című művének színpadi feldolgozásáért.

(Borítókép: Sebestyén Aba rendező és Bódi Attila, a Lázadni veletek akartam című regény szerzője a csütörtök esti díjátadón. Fotó forrása: szinhaz.online)

A Barabás Olga által készített dramatizált változatot Sebestyén Aba vitte színre a marosvásárhelyi Yorick Stúdióban, a bemutató 2021. május 6-án volt. Az előadásban, a színész-rendező mellett fellép László Csaba és Szász Csaba (zeneszerző: Cári Tibor, Szász Csaba)

A csütörtök esti díjátadón Sebestyén Aba rendező elmondta: azért is vitte színpadra Bódi Attila regényét, mert a korhoz, amit felidéz*, személyesen is kapcsolódni tudott. Ismerősek voltak számára a figurák, a helyzetek. „A történet hosszú monológokból áll, Barabás Olga mégis kiválóan dramatizálta.” – mondta a rendező.

A két erdélyi díjazottat Székely Csaba drámaíró méltatta, mint mondta: Bódi Attila regénye a Ceaușescu-diktatúrában játszódik, amelyben három kamasz felnövését látjuk, közben egy egész nemzedék tragédiáját.„A Lázadni veletek akartam remekmű, noha eredetileg nem dráma, igazi ékszerré ez a szöveg Sebestyén Aba keze alatt válik”.

A Kortárs Magyar Dráma-díjat Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg – Örkény István özvegye, életművének gondozója –  alapította, az elismeréseket minden év február 24-én, Örkény István drámája, a Tóték bemutatójának napján (vagy annak közelében) adják át. (55 évvel ezelőtt ezen a napon volt Örkény István művének ősbemutatója a Thália Színházban.)

Radnóti Zsuzsa a Rózsavölgyi Szalonban rendezett átadón elmondta, hálás mindazoknak, akik a kortárs drámát gyönyörűen gondozzák. Példaként említette a Rózsavölgyi Szalont, ahol Szakonyi Károly, Székely Csaba, Tóth Krisztina és Zalán Tibor műveit is bemutatták már.

A Kortárs Magyar Dráma-díjat először 2019-ben ítélték oda, akkor az Egy piaci nap színpadi szövegéért kapta Mohácsi János, Mohácsi István, Závada Pál, illetve a Megfigyelők című darabjáért Kelemen Kristóf. 2020-ban Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Török-Illyés Orsolya és Hajdu Szabolcs egy-egy művét ismerte el a díjjal a szakmai kuratórium. 2021-ben Spiró György a Sajnálatos események című drámakötetéért, illetve Garaczi László a Veszteg című karanténdrámájáért kapta a díjat.

A díjról kuratórium dönt, amelynek elnöke Radnóti Zsuzsa. A kuratórium további tagjai: Lőkös Ildikó dramaturg, Csizmadia Tibor rendező, Németh Gábor író, Nánay István színikritikus.

Radnóti Zsuzsa így fogalmaz a díjról: „Amikor átvettem a Kossuth-díjat, már akkor bejelentettem, hogy a díjjal járó juttatásból alapítványt hozok létre annak kapcsán, amely a fél évszázados munkámat végigkísérte: olyan kortárs drámákat, színpadi írásműveket díjazunk, amelyek közéleti tartalmúak, kritikus hangvételűek; tehát történelmi múltunk eddig kibeszéletlen, fájdalmas eseményeiről beszélnek. Vagy olyanok, amelyek kendőzetlenül szólnak a minket körülvevő jelenkori magyar valóságról, és képesek arra, hogy fontos és érzékeny társadalmi jelenségeket fogalmazzanak meg a nagy nyilvánosság erőterében. (…) Örkény István szelleme nagyon is inspirálta a díjalapítást, a döntéshozatalt. Kurátortársaim – Csizmadia Tibor, Lőkös Ildikó, Nánay István, Németh Gábor – vetették föl, hogy az ő szellemiségének mégis valamilyen módon jelen kell lennie.”

* Bóti Attila regényének története a Ceaușescu-diktatúra utolsó heteiben játszódik. Ennek a reménytelen időszaknak a legmélyebb és legsötétebb bugyrait mutatja meg nekünk a szerző, a legérzékenyebb korosztályon, a kamaszok szemén keresztül. Három érettségi előtt álló fiú az élet szűkössége ellen lázadva rendszerellenes akciókba kezd. Noha a lázadónak született Péter, a hatalom és barátai között őrlődő, konformista Zoli és az egész világgal, benne saját magával is békétlenségben élő Áron indítékai egészen eltérőek, a kezdeti sikerek mámorítóan hatnak mindannyiukra. Harminc évvel később egy osztálytalálkozó alkalmával kell szembenézniük tetteik valódi következményeivel. 30 év után, amikor egyre inkább elhalványul az akkori történelem tapasztalata, egyre kevesebb embert érdekel az, hogy mi miért történhetett meg és annak mi a következménye, nagyon fontos ismét beszélni erről. Felidézni, mesélni, gondolkodni róla. Tükröt tartani.