Marcel Ciolacu miniszterelnök már vasárnap bejelentette, válságstábot hív össze a Hollandiában ellopott romániai kincsek visszaszerzését célzó intézkedések koordinálására. A válságstábban részt vesznek a belügyminisztérium, a rendőrség, a külügyminisztérium és a kulturális minisztérium képviselői.
Ciolacu vasárnap a Facebookon közölte, hogy hétfőn a miniszterelnöki ellenőrző testületet a kulturális minisztériumba irányítja, ahol meg kell vizsgálniuk a hollandiai kiállítás megszervezésével kapcsolatos dokumentációt. Az ellenőrző testület hétfői, első következtetései szerint az asseni Drents Múzeumban kiállított tárgyakat a törvény betartása nélkül vitték ki az országból.
A jogszabály szerint a nemzeti vagyonhoz tartozó műtárgyak kölcsönözhetők, de a szállítás megszervezését kormányhatározattal kell jóváhagyni, hívta fel a figyelmet hétfőn a Digi24.ro hírportál, közzétéve a vonatkozó előírást is. „A 2000/182 sz. törvény 34. cikke szerint a kulturális minisztérium alárendeltségébe tartozó intézményeknek a külföldi kiállítások szervezésére vagy nemzetközi kulturális projektek megvalósítására vonatkozó intézkedéseit kormányhatározattal kell jóváhagyni azokban az esetekben, amikor több állami hatóság és intézmény érintett” – írja a Digi24.ro.
Ciolacu: a részletek még tisztázásra várnak
Marcel Ciolacut egy hétfői sajtóeseményen újságírók megkérdezték, az eddigi gyakorlattól eltérően miért nem hagyta jóvá a kormány határozatban a kulturális tárgyi örökség részeit képező műkincseknek az országhatáron túlra kölcsönzését. A News.ro szerint ez a kiállítás járt korábban Lisszabonban, Rómában is, amely esetekben voltak vonatkozó kormányhatározatok. A miniszterelnök elismerte: a műtárgyak Hollandiába szállítása előtt nem született ilyen határozat. Mint mondta, a részletek még tisztázásra várnak.
A Hotnews hírportál hétfőn arról számolt be, hogy a nyomozással megbízott rendőrségi csapat 35 taktikai nyomozóból, kriminalisztikai és műtárgy-rablásokkal foglalkozó szakértőkből áll, s a román rendőrséggel is szoros kapcsolatot tartanak fenn. Marcel Ciolacu vasárnap utasította Cătălin Predoiu belügyminisztert, hogy küldjön kriminalisztikai szakembereket Hollandiába, akiknek feladata a holland nyomozók munkájának segítése.
A De Telegraaf holland napilap által idézett források szerint a múzeum térfigyelő kameráinak felvételeinek elemzése és a látogatók mozgásának vizsgálata „érdekes információkkal” szolgált a nyomozóknak.
A rablás hátterében a Remmo-klán is állhat
Sem a holland, sem a román rendőrség nem zárja ki a lehetőséget, hogy külföldi bűnözők álltak a rablás mögött, és hogy ez egy jól eltervezett, célzott rablás volt. A nyomozók szerint a tolvajok lehettek román állampolgárok is, de célkeresztben van a hírhedt Remmo klán, egy libanoni-kurd szervezett bűnözői csoport is, amely az elmúlt években látványos rablásokat hajtott végre Németországban.
A Hotnews hírportál összegzése szerint a Remmo család a Mhallami nevű arab népcsoporthoz tartozik, amely eredetileg Anatóliából származik. Ennek a népcsoportnak a tagjai az 1930-as években gazdasági okokból először Libanonba kezdtek el kivándorolni, ahol csak hontalanként fogadták el őket, és a társadalom peremén éltek. A libanoni polgárháború (1975–1970) idején a Remmo család egy része Kelet-Németországba emigrált, és Berlinben telepedett le – írja a Hotnews által idézett DW portál.
A mára már igencsak kiterjedt csoport tizenhárom önálló családból áll, amelyek összlétszáma a német hatóságok 2020-as becslései szerint ötszáz és ezer fő között lehet. A klánnak többféle bűncselekményt írnak a számlájára, többek között zsarolást, prostituáltak futtatását, rablást, kábítószer-kereskedelmet, pénzmosást, fegyverkereskedelmet és gyilkosságot is. A De Telegraaf szerint egyértelmű, hogy a menekülésre használt autót, amelyet Rolde közelében felgyújtva találtak, január 23-án vagy 24-én lopták el Alkmaarban. A holland rendőrség hétfőre már többtucatnyi információt gyűjtött be a rablás kapcsán.
Natalia Intotero kulturális minisztert és Ernest Oberländer-Târnoveanut, a Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatóját hétfőn, 11 órára várták meghallgatásra a képviselőház kulturális bizottságába, amelyet Mihail Neamțu, a Románok Egyesüléséért Szővetség (AUR) képviselője vezet.
A román külügyminisztérium vasárnap a környező országok nagykövetségeit is értesítette a rablásról, az ottani hatóságok közreműködését kérve.
Az ellopott műtárgyak között van a coţofenesti aranysisak is, a Romániában talált egyik legértékesebb lelet. A szertartásos sisak 770 grammot nyom – a Román Nemzeti Múzeum szerint egy dák vezetőé lehetett. T. Szabó Csaba régész történész azonban lapunknak kiemelte: az aranysisak a dák korszaknál sokkal régebbi, a géta kultúrához tartozó ceremoniális tárgy.
Ernest Oberländer-Târnoveanu vasárnapi sajtótájékoztatóján kiemelte: a Drents Múzeum „rendkívül modern és dinamikus”, s a műtárgyak biztonságát garantáló legmodernebb berendezésekkel rendelkezik. A rablást a „nem mindennapi” kategóriába sorolta.
„Ez az első olyan betörés, amelynek során robbanóanyagot használtak európai múzeumban. Az épületbe kívülről hatoltak be, és a robbantás nyomán, a vasbetonfal, a kiállítóterem egyetlen külső fala áttört. Három merénylő volt, az egész akció két percig tartott – mondta a HotNewsnak Ernest Târnoveanu. Hozzátette: a rablók célzottan azokat vitrineket törték fel, amelyekben a coțofenești-i aranysisak és három dák, az egykori Sarmisegetuza Regia területéről származó arany karkötő volt.
