– A tárgyi vonatkozású elemeket felmérő csapat tagjaként, Sipos Dávid sorra járta az erdélyi református egyházközségeket, az orgonák állapotának felmérésével foglalkozott – tudtuk meg Buzogány Dezső egyetemi oktatótól, a könyvbemutató első felszólalójától.
– Történészként öröm volt megszerkeszteni ezt a szakmailag jó minőségű könyvet. A Korunk folyóirat és a Komp-Press Kiadó évtizedek óta hangsúlyt fektet a történelmi tárgyú írások, könyvek publikálására. Évente több Korunk-lapszám foglalkozik történelmi kérdésekkel. A Komp-Press Kiadó által megjelentetett kötetek egyharmada történelmi tematikájú. Ebbe a sorozatba illeszkedik Sipos Dávid orgonatörténeti könyve is – mondta Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője.
A kiadványt bemutató Enyedi Pál, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója kifejtette: az orgonák történetének bemutatása – a hangszer összetettségének betudhatóan – egyaránt tartozik az egyházzene-történethez, a művészettörténethez és a zeneművészethez. Az orgonaépítő ismeri a legjobban az orgona felépítését, az orgonatörténész pedig a hangszerrel kapcsolatos ismereteket egységben látja.
Enyedi Páltól megtudtuk: a magyar orgonatörténeti kutatás a 19. század utolsó harmadára vezethető vissza, amikor Magyarországon művészettörténeti írásokban foglalkoztak az orgonákkal. Átfogó orgonatörténeti felmérés az első világháború idején történt, 800 orgonát mértek fel, a Magyarországon akkor található hangszerek 11-12 százalékát. Intézményes és kampányszerű munka a 20. század második felében folyt mind Magyarországon, mind Erdélyben. Ennek egy része kéziratos formában maradt.
– Az Orgonáknak zengések című könyv távoli, részben felidézhető múltba vezeti az olvasót. A könyv célja nemcsak a száraz adatok ismertetése, hanem a zenét befogadó társadalmi közeg bemutatása is. Például azt is megtudhatjuk, egy-egy egyházközségben hogyan gyűjtötték össze a pénzt az orgonára. Az orgonaállítás a közösség szívügyévé vált. Olyannyira, hogy még a helybeli románok is adakoztak a református templom orgonájának megvásárlásához. A 87 egyházközség 108 egykori, illetve ma is létező orgonáját 260 oldalon mutatja be Sipos Dávid. Sajnos, a hangszerek jó részét negyedszázada nem látta orgonaépítő, mondhatni száz évvel ezelőtti állapotban vannak, és orgonafelújítás nemigen várható. Ez a könyv önvizsgálatra indíthatja a református egyházat – összegzett Enyedi Pál.
Zárszóként Sipos Dávid köszönetet mondott mindazoknak, akik valamilyen módon támogatták a kutatást, a könyv megjelenését.
