Grezsa Csaba, Magyarország új kolozsvári főkonzulja elmondta: sok tanulságot vont le a leírtakból, amelyet majd az elkövetkező években főkonzuli munkája során kíván hasznosítani. „Jelen van a könyvben az erdélyi magyarsággal kapcsolatban érzett felelősség. Ne jöjjön senki Kolozsvárra vagy Bukarestbe Magyarországról diplomatának, ha nem vállal felelősséget ezért a közösségért. Aki elolvassa, rengeteg érdekes dolgot tud meg, amit egyébként nem lehetett”, mondta.
Maksay Ágnes moderátor, a VideoPontes stúdió vezetőjének kérdésére Alföldi László elmondta: emlékezetből írta meg a könyvet felesége és Németh Zsolt ösztönzésre, de nem kronológiát szándékozott összeállítani.
„Szokatlan, hogy diplomaták emlékiratot tesznek közzé, különösen nálunk, amikor a diplomácia és titkosszolgálat elég közel esik egymáshoz. Ezért is csemege ez a könyv, mert gyakorlatilag titkokra bukkanunk. A Szekuritáténak is izgalmas lesz, amikor átolvassa. Alföldi Lászlónak volt bátorsága kibányászni az emlékezetéből ezeket a történeteket. De bámulatos az emlékezete. Amikor ösztönöztem, a legfontosabb motiváció az volt, hogy ez a zseniális elme ne vigye ezt el magával az ismeretlenségbe, hanem legyen közkincs ez a sok emlék, gondolat, ami erről a korszakról szól. Alföldi minta köztisztviselő volt. Külügyi apparátusból származott, fokozatosan erősödött meg az elkötelezettség, amit a helyzet megkövetelt”, vélekedett Németh Zsolt, hozzátéve: a magyar külügyben előforduló „fúrások-faragások”, nyomásgyakorlások is helyet kapnak ebben a munkában.
Gergely Balázs kolozsvári magyar főkonzulátus 1988-as bezárását elevenítette fel. Zárszóként a jelen levő szerző maga is elmesélt pár, a kötetben is szereplő történetet.
