Kétórás vita előzte meg a tanács megszorító intézkedésekre vonatkozó döntését
Akárcsak a korábbi tanácsülésen, amikor az 55 alkalmazottat számláló Városi Kulturális Központot létrehozásáról döntöttek, most is heves vita alakult ki a helyi politikai többség (Nemzeti Liberális Párt – PNL és az RMDSZ), illetve az ellenzék (USR, AUR és PSD) önkormányzati képviselői között – szerdán két órát vitatkoztak a Bolojan-kormány létszámcsökkentésről szóló rendeletének alkalmazási módjáról.
A kolozsvári városháza alkalmazottai megőrizhetik állásukat, ám ennek „ára” lesz: 2026 júliusától minden érintett dolgozó nettó fizetése csökken. A döntés értelmében az önkormányzat nem bocsát el 24 alkalmazottat, helyette általános bércsökkentést vezet be a hivatalnál.
Belső szavazás a városházán
Emil Boc polgármester a tanácsülésen elmondta: a dolgozók maguk döntöttek a „kisebb rossz” mellett. A városvezető elmondása szerint a városháza munkatársai belső szavazáson választhattak a két lehetőség közül, és a többség a kollektív tehervállalás mellett tette le a voksát. Boc szerint a résztvevők 69 százaléka a fizetések csökkentését támogatta, hogy senki ne veszítse el az állását. A polgármester ezt a dolgozók szolidaritásának jeleként értékelte.
A most elfogadott megoldás értelmében 2026. július 1-jétől minden alkalmazott nettó bére 176 lejjel csökken. Az intézkedés célja az, hogy az önkormányzat teljesítse a központi költségcsökkentési előírásokat, ugyanakkor elkerülje az azonnali létszámleépítést. A városháza ezzel a jogszabályban is lehetővé tett átmeneti megoldással él, amely szerint a személyzeti költségek ideiglenes visszafogása kiválthatja a közvetlen elbocsátásokat. Ez összességében tízszázalékos béralap-csökkentést jelent.
Mi lesz jövő januártól?
Fontos ugyanakkor, hogy ez csak ideiglenes megoldás. A jelenlegi szabályozás alapján a városházának 2027. január 1-jétől már alkalmazkodnia kell az új, maximálisan engedélyezett létszámhoz, amely Kolozsvár esetében 850 állásban van meghatározva. Vagyis az idei bércsökkentés átmenetileg megmenti a munkahelyeket, de jövőre az önkormányzatnak így is véglegesen át kell alakítania a szervezeti felépítését, hogy beleférjen az új keretbe.
Városházi források a Szabadságnak elmondták: tavaly 78 személy ment nyugdíjba, vagy mondott fel a polgármesteri hivatalban, így valós remény van arra, hogy idén minimum 25-en távoznak a személyzet soraiból, s akkor senkit sem kell kirúgni az állásából.
Nem csökken a helyi rendőrök száma
A városháza illetékesei arra is kitértek, hogy a helyi rendőrségnél nem várhatók elbocsátások, mivel ott az intézmény jelenleg sem használja ki a maximálisan betölthető álláshelyek számát. A hivatalos magyarázat szerint a jelenlegi alkalmazotti létszám eleve az új reprezentációs normák alatt marad, ezért e részlegen nem szükséges leépítés.
A döntés tehát rövidtávon egyértelmű: Kolozsváron most nem embereket küldenek el, hanem mindenki lemond valamennyiről azért, hogy a többiek is maradhassanak. Hosszabb távon azonban továbbra is nyitott kérdés, hogyan alakítja át a városháza saját működését 2027-től, amikor az átmeneti megoldás már nem lesz elég, és a törvény szerint ténylegesen hozzá kell igazítani az apparátust az új álláshely-plafonhoz.
Közvitán a helyi költségvetés
Szintén szerdán közvitára bocsátották Kolozsvár 2026-os költségvetés-tervezetét, amelyet várhatóan május 4-én fogad el a helyi tanács. Emil Boc polgármester szerint a város idei büdzséje jelentősen, 162 millió euróval csökken a tavalyihoz képest: míg 2025-ben mintegy 997 millió euróból gazdálkodhatott az önkormányzat, idén ez az összeg 835 millió euróra mérséklődik.
A visszaesés fő oka, hogy a fejlesztési fejezetben jóval kevesebb pénz szerepel. A legnagyobb különbséget a metropoliszövezeti körgyűrű finanszírozása jelenti: míg tavaly erre a projektre 200 millió eurót különítettek el, idén csupán 22 millió euró került be a költségvetésbe. Emil Boc szerint ennek oka, hogy a beruházás közbeszerzési eljárását újra kellett indítani, ami jelentősen visszavetette az idei pénzügyi tervezést.
A polgármester ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a város nemcsak a fejlesztési források csökkenése miatt kerül nehezebb helyzetbe, hanem azért is, mert mintegy 50 millió euróval kevesebb bevétel marad helyben, mint amennyi szerinte jogosan megilletné az önkormányzatot. Boc szerint ezt a kiesést azok a parlamentben elfogadott jogszabály-módosítások okozzák, amelyek nyomán a nagyobb, magasabb jövedelmű lakossággal rendelkező városoktól az eddiginél nagyobb arányban vonnak el pénzt a központi költségvetés javára.
