Az RMDSZ hírlevele által idézett felszólalásában a politikus fontos kezdeményezésnek nevezte az RMDSZ medgyesi szervezete által meghonosított afterchool- programot, amelynek kiterjesztése a többi szórvány megyére szavai szerint már folyamatban van. Az RMDSZ 2011-ben, nagyváradi kongresszusán jelölte ki november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját az erdélyi szórványmagyarság ünnepévé, a magyar Országgyűlés pedig 2015. november 3-án a magyar szórvány napjává nyilvánította ezt a napot.
ÖSSZEFOGLALÓ
Kelemen Hunor kifejezte meggyőződését, hogy az a gyermek, aki az óvodától a 12. osztályig magyar nyelven tanul, a későbbiekben is határozottabban hoz olyan döntést, amely identitása megőrzésének szempontjából fontos.
"A szórványban a kihívások is sokkal erősebbek, másabbak is, mint a tömbben. Ezek főleg az identitáshoz kötődnek, az asszimilációhoz. Ennek a folyamatnak a megfordítását is el kell látnia az RMDSZ-nek: a magyar oktatás megerősítése ezt a célt szolgálja, ezért minden időben kiemelt prioritás" - hangoztatta az RMDSZ elnöke.
Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke arról beszélt, hogy ma is nagy kihívás a szórványban magyar oktatási intézményt működtetni. "A román államnak nem érdeke a romániai magyar oktatási hálózat fenntartása, a magyar államnak fontos kérdés, viszont csak bizonyos feltételek mellett van lehetősége közvetlenül támogatni intézményeinket" - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a szórványban élő magyar közösségeknek sokkal többet kell vállalniuk, ha színvonalas anyanyelvi oktatást akarnak biztosítani térségükben.
A konferencia végén elfogadott zárónyilatkozatot Hegedüs Csilla, a Szövetség kultúráért felelős ügyvezető alelnöke ismertette. Ebben a konferencián résztvevők leszögezik: az elmúlt esztendőkben olyan szórványkollégiumokat sikerült létrehozni, ahol ma már több ezer gyermek tanul. „De nem állhatunk le: az oktatási rendszer folyamatos minőségi és új programokkal való bővítésére van szükség ahhoz, hogy közösségünk versenyképes legyen, hogy a vegyes házasságban élő szülők is úgy érezzék, érdemes gyermekeiket magyar iskolába íratniuk. Támogatjuk a magyar oktatást, és azokat a kezdeményezéseket, amelyek által a magyar vagy vegyes házasságokból származó gyermekek többlettudásban részesülnek a magyar oktatási intézményekben. Vonzóvá kell tennünk ezeket olyan szolgáltatásokkal, amelyeknek a közösségépítés képezi az alapját, és amelyek a többségi iskolákban nem elérhetőek. A délutáni anyanyelvű oktatás (afterschool program) bevezetését azért támogatjuk a szórványban, mert valós alternatívát nyújt a többségi oktatási intézményekkel szemben, és biztosítja gyermekeinknek a minőségi magyar oktatást és a magyar környezetben való nevelést” – áll a dokumentumban, amely külön kitér a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre (MSPI) és a közelgő európai parlamenti választásra.
A szórvány megyék képviselői üdvözlik az MSPI sikeres aláírásgyűjtését, és megköszönik a szórványban élő közösségeknek a határozott kiállást és szolidaritást. Kijelentik: a romániai magyar közösség érdeke megőrizni erős képviseletét az Európai Parlamentben. Ezért minden szórványban élő magyar embert szolidaritásra és egységes fellépésre buzdítanak, hiszen együtt, a tömbben, az interetnikus környezetben és a szórványban élő magyarok vihetik csak sikerre a magyar ügyet.
Hatvan új tankönyv magyar gyerekeknek
Az RMDSZ szórvány cselekvési tervének központi témáját az oktatás képzi, ezért három, oktatással kapcsolatos témában – 82 új tankönyv a versenyképes magyar oktatásért; Több mint iskola: délutáni oktatás a szórványban; Építjük Erdélyt. Óvoda-bölcsőde program 2018 –panelbeszélgetésre is sor került.
Kovács Irénke kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, Szabó Ödön parlamenti képviselő és Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke a Szövetség által sikertörténetnek értékelt tankönyvpályázatról számolt be, amelynek köszönhetően magyar gyermekek számára új tankönyvek születtek, mindehhez 650 pedagógus munkájára volt szükség.
Magyari Tivadar szerint az új tankönyvek az oktatási reform termékeiként is értelmezhetők. Kovács Irénke kiemelte: hatvan tankönyv már ott van az iskolákban, a továbbiak tartalmi módosítások és fordítások miatt késnek. Szabó Ödön elmondta: ebben az évben a Szövetség közel 300 000 lejt költött arra költségvetéséből, hogy megvalósulhasson a tankönyvpályázat. Bejelentette: csütörtökön a román kormány elé került az önálló magyar pedagógus-továbbképző központ ügye, ha elfogadják, év végéig elindulhat az önálló magyar pedagógus-továbbképző központ.
A városokban nagyobb veszély az asszimiláció
Novák Csaba Zoltán szenátor, Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke és Balázs Botond, az RMDSZ medgyesi szervezetének elnöke a második panelbeszélgetés során a Szövetség elsődleges feladata, a magyar oktatás intézményes struktúrájának megerősítése mellett érvelt, amelynek a délutáni oktatás is részét képezi.
„A projekt ötlete 2015-ben született meg, a mi főcélunk kiterjeszteni országos szintre kiterjeszteni a délutáni oktatást, amely biztonságot nyújt a diáknak, a szülőknek, a közösségnek és finanszírozóknak egyaránt.” – fogalmazott Balázs Botond.
Novák Csaba Zoltán szerint ez egy nagyon jó lehetőség arra, hogy pótolni lehessen a délutáni rendszerben mindazt, amit a kötött iskolai programon belül nem lehet megvalósítani.
„A program csakis a városokra terjed ki, mert az asszimiláció itt nagyobb veszélyt jelent. Erdély hét megyéjében összesen 1700 gyerek érintett, amennyiben sikerül törvényes keretek közé hozni és kiterjeszteni a programot, ez a szám évről évre növekedni fog. Ezek az intézmények a közeljövőben a vegyes házasságokból született gyerekeknek is versenyképes tudást kell nyújtsanak” – jelentette ki Oltean Csongor.
A meghívottak fontosnak tartják kiküszöbölni azt a fennálló problémát, miszerint minden megyének önerőből kelljen megoldást találnia arra, hogy a programot fedezni tudja. Erre egy közös költségvetés kidolgozását látják a legműködőképesebbnek, erre a célra a Magyar Kormány támogatását is kérték – jelentették ki.
A három év alatti gyerekek mindössze 3 százaléka jár bölcsődébe
Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke és Csép Andrea, parlamenti képviselő az Építjük Erdélyt. Óvoda-bölcsőde programról számolt be.
Horváth Anna a program koordinátora kifejtette: nem azért nem járnak bölcsődébe a gyerekek, mert a szülők otthoni nevelésben szeretnék részesíteni őket, hanem azért, mert nincs elég bölcsődei hely. „A romániai három év alatti gyerekek mindössze 3 százaléka jár bölcsődébe, miközben az uniós átlag 37 százalék. Ma Romániában 20.000 bölcsődei hely van, ebből a magyar bölcsődei helyek száma összesen 684. Azért dolgozunk, hogy a közeljövőben minden kisgyereket bölcsődébe tudjanak íratni a szüleik, amennyiben ezt akarják” – tette hozzá.
Csép Éva Andrea elmondta segíteni kell azoknak az anyáknak, akik két év után újra munkába állnának, ehhez pedig szükség van a bölcsődei programra.
„Az RMDSZ-nek rendkívül fontos feladata az, hogy támogassa a romániai magyar családokat. Romániában csak negyven önkormányzat működtet bölcsődét, ebben az esetben csak jól szituált család tudja bölcsődébe adni a gyerekét, a másik probléma az, hogy ezek a bölcsődék csak önkormányzati pénzekből finanszírozottak. Elértük azt, hogy jövő év szeptemberétől a bölcsődés gyerekek is fejkvótát kapjanak, ez pedig egy hatalmas segítségnek lesz mindannyiunk számára” – jelentette ki a parlamenti képviselő.
