Kispetri nagy tervei…

Falugyűlésen számoltak be a megvalósításokról és terveztek jövőt a lakosok

Kispetri nagy tervei…
„Tisztelt kispetri közbirtokossági tagok, falusiak és hétvégi lakóink!” – így kezdődik annak a közgyűlésnek a felhívása, amelyre szombaton, október 29-én került sor Kispetriben. A résztvevők – ott lakók, onnan elszármazottak és újonnan a településre költözők – egymással ismerkedhettek, ugyanakkor a falu sorsáról, jövőjéről is beszéltek, terveztek. Reményt keltő a falu jövője, ha a fiatalok kezükbe veszik a sorsát.

BÚS MÁRIA

Kispetri, ez a kicsinyke kalotaszegi falu Szilágy megyében, Sztána és Váralmás között helyezkedik el, Bánffyhunyadtól 25, Kolozsvártól 45 km-re. Állandó lakossága körülbelül 80 személy, nagyjából idősek lakják, mert a fiatalok munkahelyi lehetőség híján elköltöztek a közeli városokba. Nagy részük református, 116 egyházi fenntartót tartanak számon. Az utóbbi időben színesedett a lakosság összetétele, többen – fiatalok is, román, angol, belga, német nemzetiségűek – házat vásároltak, ott szándékoznak jövőt építeni. Mert aki egyszer oda ellátogat, mindig visszavágyik, hiszen megtapasztalhatja a csendet, a nyugalmat, a békét, a vidéki levegő frissességét, a hagyományok megélését és őrzését.

A közbirtokosság által szervezett október 29-i gyűlésen szép számmal összegyűlt lakosokat megtisztelte jelenlétével Seres Dénes képviselő, Gál-Máté István polgármester, Bántó-Tamás Csilla Andrea lelkész.

Both János, a Kispetri Közbirtokosság elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kozma Balázs erdőfelügyelő sorolta a gondokat, bajokat. Gál-Máté István polgármester, aki tíz év után a tavalyelőtti választásokon került az önkormányzat élére, amely kilenc községet ölel fel, az elmúlt két év sikereit ismertette. Elmondta, sok európai uniós pénzt sikerült lehívniuk, amivel az önkormányzathoz tartozó községeket fejlesztik. Többek között Váralmás községközpontban felújították a polgármesteri hivatal energetikai hálózatát, a Sztána és Kispetri közötti útszakaszt lekövezték, járhatóvá tették, elkezdték és sikeresen befejezték a földterületek felmérését, ezennel tisztázva a határokat. Reményeik szerint tavasszal leadják az iratcsomót a telekkönyvi hivatalban és mindenki kézhez kapja a telekkönyvi kivonatát, ezáltal az örökösödési folyamatok is gördülékenyebben zajlanak majd.

Meglátogatták a temetőt is, egyúttal megemlékeztek az elhunyt hozzátartozókról

Továbbá azt is tervezik, hogy – elnyert pályázat után – megépítik a 4,2 kilométeres bicikliutat, amely összeköti Kispetrit Sztánával és Sztána állomásával. Reményeik szerint egy-két éven belül a csatornázás, további útaszfaltozás Sztána és Nagypetri felé is megvalósul.

Seres Dénes képviselő örömmel nyugtázta, hogy tíz év után újra magyar polgármestere van a községnek. Reményét fejezte ki, hogy továbbra is támogatni fogják a polgármestert, és pályázásra buzdította a lakosokat, mert kimutatások szerint Románia 60 százalékát hívta le az EU-s pénzalapoknak, de jó lenne a maradék 40 százalékot is felhasználni. Példaként megemlített néhány községet, amelyek szemmel láthatóan fejlődnek, szépülnek, többek között szüreti bálokat és más hagyományőrző eseményeket szerveznek, ezáltal is odacsalogatva a turistákat.

Ezt követően Gál-Máté István polgármester javaslatára egyesület alakult, amely arra hivatott, hogy tartsa a kapcsolatot a képviselőkkel. Ennek tagja a helyi RMDSZ-elnök, Kovács Szilárd Tamás, továbbá Both László, Kiságoston Barna, Ocskay József, Tasnádi Asztalos Andrea és Zsigmond András, akiket az egybegyűltek egyöntetűen megszavaztak.

Mindössze 23 éves és Kispetriben látja a jövőjét

Kovács Szilárd Tamás mindössze 23 éves. Tanulmányait a hunyadi Octavian Goga- és a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban végezte. Tíz éve költözött vissza Kispetribe szüleivel, azelőtt Ketesden éltek. Gazdálkodnak, 15 hektár földet művelnek, 50-60 disznót tartanak, két üzletet működtetnek, egyiket Váralmáson, a másikat Kispetriben. Szívügye Kispetri, itt képzeli el az életét. Tervei között szerepel a kultúrotthon valamint az iskola felújítása, az iskolát panzióvá szeretnék alakítani, az alagsorban imateremmel és konyhával, az emeleten harminc személyes vendégszobával. Ehhez nagy szükség van a falubeliek összefogására, mert az iskola épülete az egyház tulajdonában van, ebben a polgármesteri hivatal nem tud segíteni. Továbbá reméli, hogy megoldódik az utak leaszfaltozása, a vízellátás és a csatornázás. A fiatal helyi RMDSZ-elnök megköszönte a bizalmat, és megígérte, mindent megtesz, hogy a közösséget magyar református hitben segítse virágzó úton elindítani, haladni.

A gyűlés után a közbirtokosság jóvoltából a résztvevők közös ebéden vettek részt. Bántó-Tamás Csilla Andrea lelkipásztor hálát adott, hogy a fiatalok kézbe veszik Kispetri sorsát, és Isten gondoskodását kérte, hogy továbbra se vegye le a kezét a kicsiny közösségről. Továbbá kifejezte örömét, hogy megismerhették egymást az ott lakók, az onnan elszármazottak és az újonnan beköltözöttek.

A közösség bízik a fiatalok lelkesedésében

Ocskay József közbirtokossági alelnök felszólalásában a régi iskolai rendszerről beszélt. Ezt követően kis irodalmi előadással lepte meg az egybegyűlteket, elszavalva Lászlóffy Aladár (akit személyesen is ismert) és Nagy Ágnes verseit. Utána a jegenyefáról mondta el, hogy benne van Kalotaszeg történetében, többek között Kispetri kultúrotthonának kis padjai is jegenyefából készültek. Kifejtette, hogy Kispetriben mindenképp építkezni kell, hogy „ebben a faluban újra virágozzon a tulipán”.

A résztvevők meglátogatták a temetőt is. Régen külön temetkezési helye volt a reformátusoknak, az ortodoxoknak, az öngyilkosoknak és a roma nemzetiségűeknek, ma már közös helyre temetkeznek. Bántó-Tamás Csilla Andrea elmondta, az elmúlt két évben sok temetés volt a településen, és megköszönte, hogy hozzátartozóik nem felejtik el az elhunytakat, amiért ezúttal is szép számmal összegyűltek, a fiatalok is hazajöttek virágot helyezni elhunyt szüleik, nagyszüleik, rokonaik sírjára, majd zsoltárokat olvasott fel az egybegyűlteknek.

Kispetri kilátásai remény­keltőek. A közösség bízik a fiatalok lelkesedésében, erejében és tenni akarásában. Tudják, hogy ők a kultúrát, a hagyományokat nemcsak megtartják, hanem megélik, erről árulkodik az ünnepnapokon felvett színpompás népviseletük és eddigi tevékenységük.