A választójog korlátozása azzal áll összefüggésben, hogy a választók csak abba szólhatnak bele, ki képviselje saját választókerületüket (megyéjüket) a parlamentben, de abba már nem, hogy ki legyen annak a választókerületnek a törvényhozója, ahol átmenetileg tartózkodnak.
Az idei parlamenti választások alkalmával visszatértek a megyei pártlistás választási rendszerhez. Az ország 41 megyéje mellett a főváros is külön választókerületet képez, a 43. választókerületet pedig a külföldön élő román állampolgárok által megválasztandó törvényhozók számára hozták létre. Az induló pártok és jelöltlistáik választókerületről választókerületre különböznek: közülük csak azok választhatnak, akik lakhellyel is rendelkeznek az adott megyében (fővárosban, diaszpórában).
Belföldön elvileg mindenkinek abban a választókörben kell leadnia voksát, ahol állandó lakhelye alapján szerepel a választói névjegyzékben, vagy ahova – legalább 45 nappal a választások előtt – bejelentett ideiglenes lakcíme (románul „flotant”) alapján átjelentkezett. A névjegyzék esetleges pontatlanságaira a törvény a pótlistás voksolás lehetőségével kínál megoldást.
Pótlistára a választások napján az iratkozhat fel, aki iratokkal bizonyítja, hogy – bár nem szerepel a névjegyzékben – állandó vagy ideiglenes lakcíme szerint mégis az adott választókörhöz tartozik, illetve az, aki a voksolás napján más településen tartózkodik ugyanabban a megyében (választókerületben), ahol lakcíme alapján jogosult voksolni.
Ha valaki pótlistára iratkozik fel, azt saját választókörében azonnal törlik a névjegyzékből. Ezt a nyáron beüzemelt új informatikai rendszer teszi lehetővé, amely a szavazásra jelentkező személyi száma alapján ellenőrzi: jogosult-e az illető voksolni és nem szavazott-e már másutt.
A külföldi választókerület jelöltjeire csak a külföldön letelepedett román állampolgárok voksolhatnak: turisták külföldön sem szavazhatnak. A diaszpóra számára egy külön törvénnyel most először lehetővé tették, hogy – előzetes regisztráció után – levélben adják le szavazatukat, ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a levélvoksolásra a több mint hárommillió külföldön dolgozó román vendégmunkás közül kevesebb mint kilencezer iratkozott fel.
A külföldre telepedett román állampolgárok túlnyomó többsége tehát a hagyományos módon, a román külügyminisztérium által megszervezett választókörökben adhatja le voksát. A hatóságok hivatalból beírták a külföldi választói névjegyzékbe azt a 600 ezer román állampolgárt, akinek külföldi állandó lakcím szerepel az útlevelében. Rajtuk kívül azok a román állampolgárok is voksolhatnak az ország külképviseletein, akik a fogadó ország hatóságaitól letelepedési engedélyt, lakcímkártyát vagy más, külföldi ideiglenes lakcímüket igazoló iratot kaptak.
Az állandó választási hatóság – a két évvel ezelőtti elnökválasztáshoz képest 123-mal több – 417 külföldi választókörzetet szervezett külföldön. Hasonló arányban javulnak a magyarországi voksolás feltételei, ahol a korábbi négy helyett öt választókörzetet rendeznek be a román külképviseleteken: a budapesti követségen két, a Román Kulturális Intézetben, illetve a szegedi és gyulai román főkonzulátuson pedig egy-egy választókörzet fog működni december 11-én.
