A földrengések bekövetkezésének körülményeiről, a rengéseknek az új és a régi épületekre való hatásáról értekeztek péntek reggel a János Zsigmond Unitárius Kollégium (JZSUK) Felvinczi György dísztermében. Marita-Thuri Mária és Bakó Zsolt, a tanintézet két diákja a líceumi osztályok tanulóinak mutatták be a földrengésről szóló dolgozatukat.
– A februári események kapcsán elég sok negatív érzés gyűlt fel az emberekben, mint például a pánik, a félelem, a tehetetlenség, de a segíteni akarás is. Diákjaink többször mondták, hogy félnek a földrengésektől. Mivel úgy vélem, hogy a félelmek legyőzése érdekében meg kell ismernünk a jelenséget, ezért gondoltuk azt, hogy ne csak a tanórákon beszélgessünk erről, hanem szakembereket hívjunk meg: építészt, geológust és fizikust, de két tanulónk is készült a témából. Azáltal, hogy megismertük és megértettük a jelenséget, a félelem tompul, és fontos az is, hogy a diákok megtudhatták, mit kell tenni földrengéskor – nyilatkozta a Szabadságnak Popa Márta, az unitárius kollégium igazgatója.
Popa Márta igazgató: a jelenség megismerésével legyőzhetjük félelmeinket
– A nagy mennyiségű, felgyülemlett energiák kitörése során következik be földrengés. Ahol a két kőzetlemez találkozik, az a konkrét ütközés. A földrengés epicentruma az a hely, ahol mi érezzük a rengést. A hipocentrum pedig az a hely, ahol a föld alatt bekövetkezik a rengés. Minél lennebb van a mélyben a hipocentrum, annál gyengébben érződik a földrengés, és minél közelebb van a felszínhez, annál erősebb. Az a hely, ahol most a törökországi földrengés bekövetkezett, Törökországnak egyik legszegényebb része, ahol az épületek minősége nem volt a legjobb. Az épületek alsó szintjén lévő oszlopok feladata a felső szint megtartása. Ha az oszlopok nem erősek, akkor földrengéskor összeomlanak az épületek. Románia területén az eurázsiai lemez több alegysége található a Vrancea megyei szeizmikus zónában. Kolozsváron azért nem fenyeget minket földrengésveszély, mivel a Kárpátok miatt a lemezek ütközésekor a hullámok nem érkeznek nagy erősséggel hozzánk – magyarázta a földrengés bekövetkeztének körülményeit Marita-Thuri Mária és Bakó Zsolt, a János Zsigmond Unitárius Kollégium két diákja. A videófelvételen bemutatott kísérletükben a diákok szilvalekvárra kekszeket helyeztek, és úgy mutatták be, amint a tektonikus lemezek egymás alá buknak, vagy egymással párhuzamosan elmozdulnak, feszülnek, ütköznek.
– Földrengéskor, ha az épületben tartózkodsz, ne ess pánikba, hanem maradj ott, ahol vagy. Ne fuss ki a lakásból, főleg ne fuss ki a tömbház lépcsőházába, mert az a legveszélyesebb hely ilyenkor. Bújj egy erős asztal alá, fogd meg annak lábát, és kuporodj össze. Tarkódat és fejedet fogd meg, védd a fejed. Ha kültéren tartózkodsz: futhatsz olyan helyre, ahol nincsnek nagy épületek, villanyoszlopok, fák – figyelmeztettek a JZSUK diákjai.
Kis Boglárka Mercédesz geológus, BBTE-oktató elmondta: a mi területünkön százmillió évvel ezelőtt hatalmas óceán volt, amelynek maradványai, a kőzetekben található kagylók és csigák ma is láthatóak a Fellegváron. Európa legaktívabb földrengéses része Olaszország, de Románia is elég aktív a földrengések gyakorisága tekintetében. Vrancea megyében a földrengések mélyen vannak, 60-160 km mélységben pattannak ki.
Járai Szabó Ferenc fizikus, a BBTE oktatója kifejtette: a föld felszínét fel tudják térképezni a szakemberek, ám a föld belsejét kevésbé, mivel sem a leásás, sem az elektromágneses hullámok nem hoztak számottevő eredményt. Detektorokat szoktak használni, amelyek mozgás által feltárják a föld belsejét.
Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, az Unitárius Egyház építészeti tanácsadója a földrengések épületekre történő hatásáról beszélt. Megtudtuk: az 1977-es bukaresti földrengés tanulságai jelentősen megváltoztatták a hazai földrengésvédelmi rendelkezéseket. Az ezt követően életbe léptetett szabványok és építőipari rendelkezések kötelezik a tervezőket, hogy az épületeket úgy tervezzék meg, hogy azok képesek legyenek felvenni a földrengések okozta többletterheléseket, amelyek elsősorban vízszintes tehetetlenségi erőkben jelentkeznek, és annál jelentősebbek, minél magasabb egy épület. A több száz oldalas törvényerejű szabvány nagyon részletesen szabályozza minden épületelem kialakításának követelményeit, legfontosabb szempont az emberi élet védelme. Ugyanakkor az előadó kiemelte: Kolozsvár és városunk körüli területei, az Erdélyi-medence a legkevésbé kitettek nagyobb földrengések kockázatának. Amíg a Kárpát-kanyar külső részein, Vranceában gyakoriak a földmozgások, és ezáltal ebben az országrészben és Bukarestben jelentős erőfeszítés a földrengésterheknek megfelelő épületek tervezése, és a meglévő épületállomány biztosítása, addig városunkban viszonylag nyugodtabban élhetünk, és kisebb rezgésekre, kisebb károkra lehet számítani. Jóllehet többször elhangzik, hogy a régi épületek, a műemlék épületek nagyobb kihívást jelentenek, Kolozsvár történeti épületeinek jelentős része már számos földmozgást túlélt, és megfelelő karbantartás mellett jövőjük is biztosítható. Például a JZSUK Pákey Lajos által tervezett épülete, vastag falai és harántfalai zárt téglalapot körülölelő formája által jól viseli a Kolozsváron megszokott földmozgások hatását. Előadása végén Furu Árpád a korszerű földrengésvédelmi megoldásokról, módszerekről beszélt, megemlítve, hogy a csúcstechnológia alkalmazása szempontjából Japán jár az élen, ahol a különböző rezgéscsillapítókkal ellátott épületek a gyakori, és jelentős erősségű földrengések esetén is biztonságosak maradnak.
Solymosi Zsolt, a JZSUK igazgatóhelyettese elmondta: hétfőig várják a kollégistáktól az adományokat, amelyeket majd három kolozsvári személy eljuttat a földrengés károsultjaihoz.
(Fotók: JZSUK/Facebook; borítókép: Bokelman, G., Rodler F-A., 2014, Nature of the Vrancea seismic zone (Eastern Carpathians) - New constraints from dispersion of first-arriving P-waves, Earth and Planetary Science Letters, 390, 59-68)
)
