A két vezető Merkel kezdeményezésére beszélt egymással, "a Fekete-tengeren vasárnap történt veszélyes incidens" megvitatása céljából - olvasható a közleményben.
Putyin elítélte "Ukrajna provokatív akcióit és azt, hogy hadihajói súlyosan megsértik a nemzetközi jog normáit". Kifejezte reményét, hogy Németország latba veti befolyását Ukrajnánál a Kercsi-szorossal kapcsolatban kialakult helyzetben annak érdekében, hogy "visszatartsa a meggondolatlan lépésektől".
Az orosz vezető szerint "az újabb konfliktushelyzet létrehozása és az ezzel járó kockázatok" miatt a felelősség egyedül az ukrán vezetést terheli. Putyin úgy vélekedett, hogy az incidens "nyilvánvalóan" összefüggésben áll az ukrán elnökválasztási kampánnyal. Kijelentette, hogy az orosz határőrség kész további felvilágosítással szolgálni a Kercsi-szorosban történtekkel kapcsolatban.
A washingtoni orosz nagykövetség a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint közleményben szólította fel az amerikai kormányzatot, hogy "fékezze meg végre védenceit", és szolidaritását fejezte ki az Ukrajnában működő orosz külképviseletek személyzetével, amelyeknek "rendszeresen szembesülniük kell az agresszió megnyilvánulásaival". Hétfőn egyébként az orosz külügyminisztériumban jegyzéket adtak át Ruszlan Nyimcsinszkij ukrán ideiglenes ügyvivőnek a kercsi incidens miatt.
"Cserekártya"?
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt igazgatója az Argumenti i Fakti című napilapban kedden megjelent interjújában azt hangoztatta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök és támogatói politikai játszmájukban "cserekártyaként" használták fel a Kercsi-szoroshoz küldött hadihajók tengerészeit, és "készek bármilyen bűncselekményre" annak érdekében, hogy megnöveljék hatalmon maradásuk esélyét. Patrusev szerint ez az esély "a jelenlegi körülmények között csekély".
A határőrizetért is felelős FSZB beszámolója szerint az ukrán hadiflotta három járműve vasárnap hajnalban megsértette Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra, sőt a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladt, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. A több órán át tartó incidens során orosz részről tüzet nyitottak, minek következtében orosz közlés szerint három ukrán tengerész szilánkoktól megsebesült. Az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe vontatták, a fedélzetükön tartózkodó 24 ukrán állampolgárt őrizetbe vették, és többüket kihallgatták.
Az FSZB szerint az ukrán hajóköteléket - két páncélozott ágyúnaszádot és egy vontatóhajót - már szombat este figyelmeztették a Kercsi-szoroson történő áthaladás szabályaira. Az ukrán járműcsoport parancsnoksága - az orosz szolgálat beszámolója értelmében megtévesztő szándékkal - azt állította, hogy nem kíván áthajózni a Fekete-tengert az Azovi-tengerrel összekötő szoroson. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként ágyúikat az orosz parti őrség járművei felé. Éles lövéseket akkor adtak le az egyik ukrán naszádra, amikor az a figyelmeztető lövés ellenére sem volt hajlandó megállni.
Orosz szakértői vélemények szerint a hajókat elsüllyesztették volna, ha viszonozzák a tüzet. Hivatalos moszkvai nyilatkozatok méltatták az orosz határőrizet visszafogottságát, azt, hogy halálos áldozat nélkül oldották meg az orosz és az ukrán erők között a krími válság óta első nyílt fegyveres konfrontációt.
Az FSZB az állította, hogy az ukrán akciót az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) két, a hajókkal tartó tisztje irányította. A szolgálat szerint a kötelék olyan orosz területi vizekre hatolt be, amelyek már a Krím elcsatolása előtt is Oroszországhoz tartoztak.
Az ukrán hatóságok szerint viszont az ukrán katonai járművek előre jelezték áthaladási szándékukat, de arra nem kaptak választ. Kijev szerint az orosz határőrizet megsértette az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is. A történtek miatt Petro Porosenko államfő 30 napra hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját - vezette be Ukrajnában.
Orosz sajtóbeszámolók kiemelték, hogy Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter a kijevi parlamentben hétfő este a hadiállapot bevezetésének kulcscéljaként "a megszállt területek" - vagyis a Krím és a Donyec-medence - "felszabadítását" nevezte meg. Az orosz média felfigyelt arra is, hogy három volt ukrán elnök - Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma és Viktor Juscsenko - közös közleményben foglalt állást a hadiállapot bevezetése ellen, amelynek keretében, mint arra rámutattak, korlátozzák az állampolgárok szabadságjogait, és megjelenik a káosz kockázata az államban.
