Pénteki aradi sajtóértekezletén Kelemen Hunor arra utalt, hogy a képviselőházban szerdán a román pártok érdemi vita nélkül elvetették az RMDSZ törvényjavaslatát, miszerint csökkenne a lakosságarány, amely felett egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi közigazgatásban.
Az RMDSZ elnöke felhívta a románság figyelmét, a 2018-as centenáriumi év után is együtt kell élnie a magyar közösséggel, és rámutatott: a kisebbségek identitásának megőrzését szolgáló törvény semmivel sem rövidíti meg a többségi nemzetet.
Kelemen Hunor "csúnya manipulációnak" minősítette azt a román médiában terjesztett állítást, miszerint az RMDSZ hivatalos nyelvvé akarja tenni a magyart, vagy hogy tervezete több mint kétezer romániai települést érintene. Leszögezte: a másfél évtizede hatályos helyi közigazgatási törvény alapján 373 romániai önkormányzatban jogosultak a kisebbségek anyanyelvükön intézni ügyeiket az intézményekben, ha pedig a jelenlegi húszszázalékos küszöböt tizenötre csökkenték, akkor ezek száma 41-gyel növekedne.
Hozzátette: az RMDSZ saját törvénytervezetéhez képest kompromisszumos javaslatokkal készült a szerdai parlamenti vitára, de a román pártok - kormányoldal és ellenzék egyaránt - még párbeszédet sem voltak hajlandók nyitni a magyar közösség egy természetes igényének és a nemzetközi intézmények vonatkozó ajánlásainak teljesítéséről.
"Jelenleg sajnos a szélsőségesen nacionalista retorika erősödését érezzük. (...) Megyünk tovább, az ügyben a szenátusé a döntő szó, de úgy gondolom, a centenárium küszöbén sokkal konstruktívabb jelzés lett volna a román többség részéről, ha támogatja tervezetünket, sőt maga javasolt volna ilyen megoldást. Egy erős, magabiztos nemzet nem ijedne meg ettől" - vélekedett Kelemen Hunor.
Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke elmondta: a szövetség nem kért anyaországi segítséget a nyelvhasználati törvény elfogadtatásához, hiszen erről a román parlament dönt. Azt viszont fontosnak nevezte, hogy közvetítése révén személyes kapcsolat alakult ki a két ország vezető kormánypártjainak elnökei, Orbán Viktor és Liviu Dragnea között, akik megállapodtak a marosvásárhelyi iskolaügy rendezéséről.
Kelemen Hunor kifejezte meggyőződését, hogy a 2018-2019-es tanév kezdetéig önálló jogi személyiségként újjáalakul a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium. Erre a legbiztonságosabb jogi megoldás az, törvényt hoznak létrehozásáról, mert csak így lehet megvédeni az intézményt attól, hogy közigazgatási perrel ismét ellehetetlenítsék működését. Még egy kormányhatározat sem jelent garanciát: ezt bebizonyította a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esete - jegyezte meg.
Az MTI kérdésére, hogy meg kell-e várni az iskolalapítással a már folyamatban lévő perek lezárását, ahogyan azt a napokban Liviu Pop oktatási miniszter állította, Kelemen Hunor azt mondta: szó sincs erről, nem lehet a bírósági ügyekre várni, azoknak "nem látni a végét". Az RMDSZ a hónap végéig kidolgozza az iskola újraalapításáról szóló törvénytervezetet. Ennek elfogadását nemcsak az RMDSZ-nek ígérték meg, erről a megoldásról az államközi kapcsolatok szintjén is a legmagasabb szinten egyeztettek - mutatott rá Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulója alkalmából érkezett Aradra, ahol részt vesz a Szabadság-szobornál, illetve az egykori vesztőhelyen szervezett megemlékezéseken.
Az RMDSZ elnöke elutasította a Székelyfölddel vont párhuzamot
Kelemen Hunor szerint egyáltalán nem lehet egyenlőségjelet tenni a katalán függetlenségi törekvések és a székelyföldi autonómiaigény közé, ahogy azt a szakadár törekvések európai térhódításától tartó román média sugallja. Román újságírói kérdésre kifejtette: nem létezik ilyen hasonlóság, mert a katalánok sosem állították magukról, hogy kisebbség lennének, nincsen anyaországuk, ők nemzetnek nevezik magukat. Ezzel szemben a romániai magyarok, amikor kulturális vagy regionális autonómiát javasoltak, azt a román államon belül tervezték megvalósítani, sosem beszéltek elszakadásról, elkülönülésről, ezt csak a román média értelmezi másként - magyarázta.
"Mi mindig leszögeztük, a közös országunkban, parlamenti eszközökkel, párbeszéddel próbáljuk kivívni azokat a jogokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megőrizhessük nemzeti önazonosságunkat szülőföldünkön. Tehát nincs hasonlóság. Persze, mindenki azt mond, amit akar, mindenkinek alkotmányos joga nevetségessé tenni magát, de ehhez nem tudunk segédkezet nyújtani" - mondta Kelemen Hunor. Hozzátette: azt reméli, hogy a spanyol és a katalán politikusok tárgyalóasztalhoz ülnek és megegyeznek, mert az erőszak sosem hozott tartós megoldást.
Fotó: Rohonyi D. Iván (Archív)
