A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavazataival a parlament júliusi rendkívüli ülésszakában fogadta el a képviselőház. Az RMDSZ bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság döntése csak ideiglenes akadályt jelent a törvénykönyv elfogadását illetően.
ÖSSZEFOGLALÓ
Jóváhagyta ma az Alkotmánybíróság a Klaus Johannis államfő és az ellenzék által az új közigazgatási törvénykönyv ellen benyújtott óvást. A kódex a közterületek többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz.
A taláros testület szerint sérült a kétkamarás parlament alkotmányos elve, vagyis a képviselőház olyan fontos változtatásokat épített a jogszabályba, amelyeket a tervezetről korábban szavazó szenátusnak nem volt alkalma megvitatni – tudatta az Agerpres hírügynökség.
Következésképpen az új közigazgatási kódexbe foglalt kisebbségvédelmi előírások egyelőre nem léphetnek hatályba. A tervezet visszatér a parlamentbe, amely várhatóan az Alkotmánybíróság később megjelenő indoklásának függvényében fogja kiigazítani a jogszabályt.
Az Alkotmánybíróság többszöri halasztás után hozta meg döntését. A testület keddi határozatát ismertető első beszámolókból nem derült ki: hogy a taláros testület helyt adott-e a magyarság jogait elvitató óvásoknak is, vagy csak procedurális hibák miatt minősítette alkotmánysértőnek a jogszabályt.
„Egy modernebb közigazgatási rendszerre van szüksége Romániának, egy olyan kerettörvényre, amely egyfelől a közigazgatás különböző területeit szabályozó törvényeket egyetlen jogszabályba gyűjti, másfelől egy komoly közigazgatási reformot irányoz elő. Az RMDSZ támogatta az új közigazgatási kerettörvény elfogadását, és abban bízunk, hogy az Alkotmánybíróság döntése csupán ideiglenesen jelent akadályt egy hatékonyabb közigazgatást előíró jogszabály megalkotásának útjában” – reagált Cseke Attila a döntésre.
Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta: a hivatalos indoklást követően egy javított törvénytervezetről kell tárgyaljon a parlament, hiszen minden politikai alakulat belátja, hogy szükség van egy új közigazgatási törvénykönyvre. Emlékeztetett: az RMDSZ javaslatára az új közigazgatási törvénykönyvbe bekerült, hogy önkormányzati döntéssel ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.
„Elértük, hogy ezután magyarul is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztettük az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, a víz- és hőszolgáltatókra. Javaslatunkra anyanyelvű formanyomtatványok segítenék az ügyintézést ezután az önkormányzatokban. Nem utolsó sorban tisztáztuk, hogy a megszerzett anyanyelvhasználati jogok ott sem csorbulnak, ahol időközben 20 százalék alá esett a magyar közösség aránya” – összegezett a politikus.
