Ilie Bolojan elmondta: jövő héten fogják bemutatni a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Beszélt arról is: jelenlegi háromkulcsos áfa helyett valószínűleg kétkulcsost vezetnek be. Az erről szóló döntést is a jövő héten jelentik be az indoklással együtt - tette hozzá.
Korlátozzák a veszélyességi pótlékot
A kormányfő a bérpótlékokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezek fenntartásához egyértelmű teljesítménykritériumok szükségesek, amelyeket a következő időszakban fognak elemezni. A kabinet első olvasatban tárgyalta a közalkalmazottak bérpótlékáról szóló sürgősségi rendelet tervezetét pénteki ülésén.
Módosítani kell az ösztöndíjrendszeren
Kiderült az is: a kormány módosítani készül a diákok ösztöndíjrendszerén, mivel jelenleg évi 4,7 milliárd lejt fizet ki az állam ezekre a juttatásokra. Emlékeztetett: három évvel ezelőtt készült el az ösztöndíjcsomag, akkor évi 188 millió lejt fizettek ki ösztöndíjakra, de három év alatt ez az összeg 4,7 milliárd lejre nőtt. Emlékeztetett: a kormánykoalíció megpróbálja ellenőrzés alatt tartani az állami kiadásokat, mivel azok már fedezhetetlenek. Véleménye szerint az ösztöndíjak szintjének megállapítását követően sokaknak hírtelen megugrott az átlaga, ami nem reális.
Lehetséges az alkohol vagy az üzemanyag jövedéki adójának növelése is
Várhatóan emelkedni fog az alkohol vagy az üzemanyag jövedéki adója is. A kormányfő szerint erre azért van szükség, hogy mielőbb több pénz kerüljön az államkasszába. Hozzátette, hogy kilátásba van a bankok vagy a szerencsejáték-nyeremények adóterheinek növelése is.
Leltárba vesznek minden bizottságot
Bolojan pénteken kijelentette: a jövő hétig a kormány leltárba veszi az összes állami vállalatot és a fennhatósága alá tartozó hatóságot, a költségvetéseik jóváhagyását pedig feltételekhez fogják kötni. Elmondta, hogy az állami vállalatok és hatóságok megreformálása az egyik módja a bevételek növelésének.
Tájékoztatása szerint a kormányülésen az a döntés született, hogy a jövő hétig számba veszik ezeket a vállalatokat és hatóságokat. Mivel néhányuk költségvetését a kormánynak jóvá kell hagynia, ezt egyértelmű teljesítménymutatóktól, az igazgatótanácsok és felügyelőbizottságok létszámcsökkentésétől, a juttatások felső határának korlátozásától és a hatékonyságukat növelő intézkedésektől teszik függővé.
Bolojan közölte, hogy a különböző kormányzati bizottságokat is leltárba veszik, és minden egyes kormányülésen sor kerül majd egy-egy ilyen „szinekúra” átszervezésére. Elmondta, hogy a pénteki ülésen el is kezdték ezt az eljárást. Elsőként egy 17 tagú kormányzati bizottságot vizsgáltak meg, amelynek tagjai havi egy-két-három ülésért egyenként 4000 eurót zsebeltek be.
„Ezt a testületetet egy ötfős bizottsággá alakítottuk át. Tagjainak havi jövedelme körülbelül 1000 euró lesz, mivel valóban felelősségteljes munkát végeznek bizonyos hitelek jóváhagyásával. És ez máris egy kis megtakarítást jelent az állami büdzsének” - szögezte le Bolojan.
Nagy valószínűséggel nőni fog az ingatlanadó és az osztalékadó is
Bolojan szerint jövőre nagy valószínűséggel a telek- és az építményadót az ingatlan értékéhez igazítják. Az ebből származó többletjövedelmet a helyi önkormányzatok fogják felhasználni, így a kormány csökkentheti a támogatásukat. Hozzátette, hogy ezt az intézkedést ki fogja egészíteni a helyi közigazgatás reformja, amiről az elkövetkező időszakban tárgyalni fognak a helyi hatóságokkal. A miniszterelnök elmondta, hogy jövőre nagy valószínűséggel emelkedni fog az osztalékadó is.
Ígérete szerint mindezeket az intézkedéseket a kormány igyekszik előre bejelenteni, és amennyire lehetséges, megpróbálja elkerülni a nagyon rövid időn belüli elfogadásukat, mert ez a gazdaságnak sem tesz jót.
Az egészségbiztosító alulfinanszírozottsága jelentős probléma
Az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) alulfinanszírozottsága jelentős probléma, amit többek között a járulékfizetők körének bővítésével, az indokolatlan járulékmentességek megszüntetésével, az egészségügyi szolgáltatási hozzájárulás (CASS) nagy nyugdíjakra való kiterjesztésével próbálnak orvosolni.
A kormányfő emlékeztetett, hogy Romániában alig haladja meg a 6 milliót egészségügyi szolgáltatási hozzájárulást fizetők száma, miközben több mint 16 millió személynek van állami egészségbiztosítása. Ennek oka, hogy nagyon sokan mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól. Ez pedig a CNAS alulfinanszírozottságához vezetett, ami negatívan hat a szolgáltatások minőségére - magyarázta.
Bolojan a különnyugdíjakról is említést tett, leszögezve: a juttatások megállapításakor érvényesíteni kell egy minimális társadalmi igazságosságot, és bizonyos kategóriák esetében a nyugdíjkorhatár kiigazítására is szükség van.
Felfüggesztik a versenytárgyalások kiírását a közpénzből finanszírozott beruházásokra
A kormány az év végéig nem ír ki újabb versenytárgyalásokat a költségvetésből finanszírozott beruházásokra.
Ezt a miniszterelnök azzal magyarázta, hogy a következő hat hónapban rangsorolni fogják a folyamatban lévő állami befektetéseket. A kormány így akarja biztosítani azoknak a beruházásoknak a finanszírozását, amelyeket 'ésszerű időn belül' meg lehet valósítani, és amelyek hatással vannak a közösségekre.
Bolojan elmondta, hogy azokat a versenytárgyalásokat is leállítják, amelyekre még nem érkeztek ajánlatok. Az uniós alapokból finanszírozott beruházásokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárásokat viszont felgyorsítják. „Ezeket a beruházásokat fel kell gyorsítani, hogy javuljon az uniós források felhasználása” - magyarázta.
A pártok állami támogatását is csökkenteni fogják
A költségvetés kiigazításakor csökkenteni fogják a politikai pártok állami támogatását. A miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva elmondta: személyes véleménye, hogy a megszorításoknak a politikai pártokra és a vezető pozíciókban lévő személyekre is ki kell terjedniük.
Hozzátette, hogy a kormány egyik feladata a múltban felhalmozódott rossz döntések korrekciója. „Nem azért tesszük ezt, mert populisták akarunk lenni, hanem azért, mert az ország polgárainak érdekeit szolgálják” - jelentette ki.
Általános sztrájkkal fenyegetnek a szakszervezetek
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására - számolt be az Agerpresnek Bogdan Iuliu Hossu.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnökének tájékoztatása szerint kérték annak a sürgősségirendelet-tervezetnek a visszavonását, amelyik havi bruttó 300 lejre korlátozza a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. A szakszervezetek ugyanakkor nem csak erről a jogszabályjavaslatról, hanem a teljes deficitcsökkentő csomagról egyeztetni akarnak a kormánnyal. Hossu szerint azt kifogásolják, hogy a megszorítások elsőként az alkalmazottakat és a nyugdíjasokat érintik.
„A megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték: a politikai döntéshozókkal, a GDP 0,3 százalékénak megfelelő összeggel támogatott pártokkal, amelyek szubvencióját meg kellene nyesni” - magyarázta.
Beszámolója szerint Hossu a társadalmi párbeszéd bizottság ülésén felhívta a figyelmet arra, hogy a vitatott sürgősségirendelet-tervezetet több törvényes előírásnak nem tesz eleget. Egyrészt legalább tíz napig közvitára kellene bocsátani, másrészt egy alkotmánybírósági határozat szerint sürgősségi rendelettel nem lehet sarkalatos törvényt módosítani. Harmadrészt a szakszervezeti vezető szerint a kormány jogsértő módon készül felülbírálni egy szakosított intézmény álláspontját arról, hogy mi számít ártalmas vagy veszélyes munkakörülménynek. Arról nem is beszélve - tette hozzá -, hogy a kormány tervezet felülírná a kollektív munkaszerződéseket is.
Hossu az általános sztrájkot sem zárta ki, ha a kormány nem állapodik meg a szakszervezetekkel.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) pénteki ülésén kérte a közalkalmazottakról szóló sürgősségirendelet-tervezet megvitatásának elhalasztását, mivel szerintük a kormány nem tartotta be a döntéshozatal átláthatóságára vonatkozó előírásokat.
A BNS képviselői elfogadhatatlannak nevezték, hogy kevesebb mint 24 órájuk volt véleményezni a jogszabályjavaslatot. Mircea Burlacu alelnök ezért arra kérte a kormányt, hogy a tervezet megvitatását vegyék le az ülés napirendjéről. Mivel kérését elutasították, a BNS képviselői testületileg elhagyták az ülést.
A közlemény szerint a BNS már értesítette az Európai Bizottságot a szerintük visszaélésekre alkalmas sürgősségi rendelet tervezett elfogadásáról. Az Európai Szakszervezeti Szövetség vezetőségét is tájékoztatták erről.
A tervek szerint hétfő délelőtt az összes szakszervezeti szövetség képviselői összeülnek dönteni a kormány megszorító intézkedéseire adott válaszlépésekről.
