
Az elnök a Bécsben megszervezett EU-Afrika Fórumon nyilatkozott a sajtónak. Arra hivatkozott, hogy január elsejétől Románia veszi át az EU tanácsának soros elnökségét, és ez szerinte nem lesz egyszerű, akkor sem, ha az ország felkészült rá.
A média szerint azonban az államfő valójában nem az uniós elnökség előkészítése miatt akar jelen lenni a kormányüléseken, hanem azért, hogy személyes jelenlétével gátolja meg egy közkegyelmi sürgősségi kormányrendelet elfogadását.
"A miniszterelnök asszony több ízben is együttműködési felhívást intézett hozzám. Íme, együtt fogok működni vele. Részt veszek a kormány ülésein" - mondta Johannis.
Arra az újságírói kérdésre, hogy mit tenne, ha egy amnesztia-rendeletet előzetes bejelentés nélkül tűzne napirendre a kormány, ahogyan tette azt a tavalyi, elhíresült 13-as kormányrendelettel, Johannis csak annyit mondott, hogy egy közkegyelmi vagy amnesztiarendelet nagyon súlyos hiba lenne Románia számára.
Az alkotmány szerint az államfő részt vehet azokon a kormányüléseken, amelyeken Románia külpolitikai, védelmi vagy közbiztonsági politikáját érintő témák szerepelnek napirenden, illetve bármelyik másik kormányülésen, amelyre a miniszterelnök meghívja. Az alaptörvény szerint az államfő elnököl azokon a kormányüléseken, amelyeken részt vesz, ezért most élénk alkotmányértelmezési vita bontakozott ki, hogy ez egy jelképes ülésvezetői feladat, vagy azt jelenti, hogy az államfő jóváhagyására is szükség van-e egy kormányrendelet elfogadásához.
A PSD vezetői szerint az amnesztiára az úgynevezett "párhuzamos állam" (a titkosszolgálatok és ügyészségek összefonódásán alapuló állítólagos háttérhatalom) nyomására hozott igazságtalan ítéletek jóvátétele érdekében van szükség. Az ellenzék szerint a kormány a korrupcióváddal másodszor is bíróság elé állított Liviu Dragnea PSD-elnök "ügyvédi irodájaként" működik, a közkegyelmi rendelettel pedig valójában a korrupt politikusokat akarja megmenteni a börtöntől.