Ez az első olyan nagy korrupciós ügy, amelyben az elítélt arra hivatkozva ért el perújítást, hogy egy tavaly novemberi alkotmánybírósági határozatra alapozva megkérdőjelezte az ügyében jogerős döntést hozó öttagú bírói tanács összetételét.
A kormány panaszának helyt adva az alkotmánybíróság ugyanis megállapította, hogy a legfelsőbb bíróság már 2014 óta minden évben szabálytalanul hozta létre öttagú bírói tanácsait, amikor egy belső határozat alapján a hivatalból kijelölt elnökök mellé további négy bírót sorsolt ki véletlenszerűen, holott a törvény szerint a tanács valamennyi tagját sorshúzással kellett volna kijelölni. Az alkotmánybíróság szerint a legfőbb instancia így alkotmányos konfliktusba keveredett a parlamenttel, mert egy belső rendelkezéssel "hozzátett" a törvényhez.
Az alkotmánybírósági határozatra hivatkozva Tudorel Toader igazságügyi miniszter januárban bejelentette, hogy a kormány sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel jogalapot teremt az öttagú bírói tanácsok által az utóbbi öt évben lezárt perek újratárgyalására. Az úgynevezett "perújítási rendelet" szándékát Klaus Johannis államfő, az ellenzék és az Európai Bizottság is bírálta, mivel szerintük az a korrupcióért elítélt politikusokat segítő burkolt amnesztia lenne.
A Şova-ügyben hozott mostani precedensértékű perújítási határozat azt jelzi, hogy már sürgősségi kormányrendeletre sincs szükségük a legfelsőbb bíróság öttagú bírói tanácsai által elmarasztalt elítélteknek a perújításhoz: az alkotmánybírósági határozat is elegendő jogalapot teremtett ügyük újratárgyalásához. Az alkotmánybírósági döntés így a jogerős ítéletek eltörlésének eszközévé válhat, hiszen egy késői perújítás nyomán sok bűnügy - a vádlott bűnösségétől független - már az elévülés miatt is felmentéssel zárulhat.
