Szabó József 1942-ben született Nagyváradon, a balettiskola elvégzését követően a Kolozsvári Magyar Operához szerződött balettáncosként. Az évek során a táncos-komikus szerepek mestere lett. A művész 1991-ben nyugdíjba vonult, a közönség öt évvel ezelőtt láthatta utoljára a színpadon.
„A Csárdáskirálynő könnyed szépségét akkor tudjuk igazán megbecsülni, ha elképzeljük miféle borzalmak árnyékában született. Miközben Európában az első világháború tombolt, Kálmán Imre egy elszigetelt osztrák üdülőhelyen dolgozott élete – és a magyar operettirodalom – legsikeresebb művén. Talán az is hozzájárult az operett sikeréhez, hogy rengeteg bájjal és humorral szólt olyan problémákról, amelyek száz évvel ezelőtt életeket döntöttek romba: Kálmán szerelmeseit a társadalmi osztályok közötti áthághatatlan különbség választja el egymástól – szerencsére csak az utolsó felvonásig” – írják az opera közleményében.
Az előadást 2006. április 13-án mutatták be, a Kolozsvári Magyar Opera társulata pedig 15 éve töretlen sikerrel játssza a művet.
Szereposztás: Cecília, a feleség – Székely Zsejke; Edvin – Szabó Levente; Vereczky Szilvia – Barabás Zsuzsa; Kaucsiánó Bóni gróf – Rétyi Zsombor; Stázi grófnő – Kis-Lukács Bernadett; Kerekes Ferkó – Veress László; Miska – Ádám János; Tábornok – Gergely Arnold; Tonelli – Jakab Zoltán; Mérő – Gergely Elek; Endrei – Mányoki László; Karolina grófnő – Dula Gyöngyi; Krisztina grófnő – Popovici Zsófia; Lazarovics – Jakab Zoltán; Báró – Gergely Elek; Gróf – Mányoki László; Karmester – Berciu Samu; Kiss, közjegyző – Kovács Ferenc.
Díszlettervező Venczel Attila, jelmeztervező Szakács Ágnes, koreográfus Mîndruţiu Mihail, karigazgató Kulcsár Szabolcs, hangversenymester Barabás Sándor és Ferenczi Endre, korrepetitor Incze G. Katalin és Nagy Gergő. Vezényel Kulcsár Szabolcs, rendező Selmeczi György. Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara.
(Borítókép: Szabó József öt évvel ezelőtt lépett színpadra utoljára. Fotó: Kolozsvári Magyar Opera)