A szenátus plénuma várható mai szavazatával úgyszintén támogatta a testület döntését. A jogszabály-tervezetet először a felsőház tárgyalta, ezt követően kerül a képviselőház asztalára, amely hivatott a végső döntés meghozatalára.
Császár Károly Zsolt RMDSZ-es szenátor úgy vélte, a törvénytervezet elfogadásával beállna a normalitás, hiszen egy uniós tagállamban nem kellene gondot jelenteniük a március 15-i eszméknek, amelyeket egyébként az adott ország is felvállalt.
Pontosan ebben a parlamenti ülésszakban fogadtuk el, hogy december 18-a legyen a nemzeti kisebbségek ünnepnapja – emlékeztetett Emanuel Gabriel Botnariu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora. Úgy vélte, egyetlen közös ünnepnap minden romániai nemzeti kisebbség számára elegendő, és nem szükséges olyan dolgokat létrehozni, amelyeknek nem kellene létezniük, s feszültségeket szítanának.
A rendszerváltás óta eltelt több mint 25 évben március 15-ét a magyar közösség ünnepeként tartották számon – jelentette ki Császár Károly Zsolt, az RMDSZ szenátora. Hozzátette, az évek során államfők, miniszterek és politikai vezetők köszöntötték ezen a napon a romániai magyar közösséget.
„Úgy gondoljuk, a törvénytervezet elfogadásával beállna a normalitás. Nem hiszem, egy uniós tagállamban gondot jelentene, hogy egy közösségnek ugyanazok legyenek az ideáljai – szabadság, egyenlőség és testvériség –, mint az országnak, amelyben él” – fogalmazott Császár Károly Zsolt.
A múlt héten a szenátus közigazgatási bizottsága úgyszintén negatívan véleményezte a március 15-re vonatkozó jogszabályjavaslatot. Említésre méltó, ugyanez a testület júniusban még elfogadásra javasolta a kezdeményezését olyan körülmények között, hogy a kormánypártoknak nagy szükségük volt az RMDSZ voksaira Sorin Grindeanu akkori miniszterelnök leváltásához.
A jobbközép ellenzék akkor éles, nacionalista hangvételű bírálatokat fogalmazott meg a nemzeti érdekeket a magyar voksokért „áruba bocsátó” szociálliberális koalíció ellen, amely ezért elnapolta az RMDSZ-es törvénykezdeményezések megvitatását, és végül a szövetség voksai nélkül is sikerült megszabadulnia „túlságosan önállóvá vált” miniszterelnökétől.
A tervezet október 16-án került napirendre a szenátus plénumában, de az RMDSZ kérésére visszautalták a szakbizottsághoz, miután a szövetség úgy értékelte, hogy nem volt meg az elfogadásához szükséges többségi támogatás.
A szenátus közigazgatási bizottságának múlt keddi ülésén már nemcsak a jobbközép ellenzék támadta az RMDSZ kezdeményezését. Ioan Deneş Beszterce-Naszód megyei szociáldemokrata szenátor azt mondta: pártja messzemenő nyitottságot tanúsít minden nemzeti kisebbség iránt, de nem léphet túl bizonyos dátumok jelképes töltetén, március 15. ünneppé nyilvánítása pedig roppant kényes kérdésnek számít Erdélyben.
A kormány a múlt héten elfogadott véleményezésében úgy értékelte, az RMDSZ tervezete – az esetleges szabadnap, illetve a közmédiára háruló feladatok tekintetében – pontosításra szorul, ugyanakkor alkotmányossági aggályát is kifejezte, mert szerinte sérülhet a jogegyenlőség, ha egyes román állampolgárok etnikai alapon részesülnek munkaszüneti napban. A kormány ezért nem foglalt állást, a parlamentre bízva a döntést.
A tervezet lehetővé tenné a magyarlakta települések, valamint a megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon, és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék. A romániai munkáltatók kérésre szabadnapot adhatnának a magyar alkalmazottaknak, a magyarság ünnepéről pedig különkiadásokban számolna be a román közszolgálati televízió és rádió.
