Szikrázva sütött a nap Zsobok felett szombaton délután, amikor gyülekezni kezdtek a Művelődési Házba a jótékonysági bálra. Nagyon sok Zsobokról elszármazott jött el, hogy részt vegyen az ünnepségen. Szeretettel köszöntötték egymást a rég nem látott ismerősök, barátok. Eljöttek az egykori tanárok, azok is szép számmal, akik hozzá akartak járulni ehhez a nemes elhatározáshoz. Essig József most is, mint számtalanszor tette, filmezőgépe segítségével örökítette meg az eseményt. Elsőként Varga-Imre István iskolaigazgató köszöntötte a jótékonykodni akaró testvéreket, megköszönte jelenlétét Seres Dénes parlamenti képviselőnek, Szilágy megye RMDSZ elnökének, Szilágyi Róbertnek a Szilágy megyei tanács alelnökének és Vida Annának a Szilágysomlyói Báthory István Magyar Tannyelvű Iskola igazgatónőjének.
„Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Felejts el mindent, ami a hétköznapok szertartása, feladata. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme” – idézte Márai Sándor gondolatait a zsoboki iskolaigazgató. – A Zsoboki Általános Iskola által szervezett jótékonysági bál is egy ilyen alkalom. Miközben adunk, kapunk is, s ezt nem csupán a most pillanatában érezhetjük. Támogatásunk révén olyasmik valósulnak meg, amik nemzedékek életére hatással vannak-lesznek. Az idei bál bevételét teljes egészében a diákok javára, az iskola fejlesztésére szeretnénk fordítani. Egyrészt a tantermek infokommunikációs eszközökkel való felszerelése révén elérni, hogy a kor technológiai fejlődésével lépést tudjunk tartani az oktatás-nevelés terén. Másrészt pedig az iskola pedagógiai programjának megvalósítására, tehetséggondozó tevékenységek, versenyeken való részvétel finanszírozására az anyagi kiadásokat előteremteni – fogalmazott Varga-Imre István.
Barta István Zsolt lelkipásztor áhítatának alapigéjéül Pál apostol szeretet himnusz sorait választotta. „Az igazi szeretet azt jelenti, hogy felvállaljuk mások problémáit és segítünk” – idézte Böjte Csabát, aki szerint az embereket csak a szeretettel lehet jobbá tenni. Felemelő volt közösen elmondani a Miatyánkot, mindenki szívből-lélekből fohászkodott az úrhoz. Úgy éreztük, mindannyian testvérek vagyunk, akik nemes céllal gyűltek össze. Még felemelőbbé tette az együttlétet, hogy lelkészünk gitárral kísérte két közös énekünket.
„Mindig van valami, amiért hálásak lehetünk” – valljuk Dickens szavaival, kezdte beszámolóját Ambrus-Ferenc Edit tanítónő, aki nagyon szép gondolatokat osztott meg velünk. – Először Istennek tartozunk hálával, aki a lehetetlent lehetségessé, a megvalósíthatatlant megvalósíthatóvá tette. Hálásak vagyunk, mert lehetőségünk nyílt megvalósítani mindazt, amit megálmodtunk. Hálásak vagyunk első jótékonysági bálunk sikeréért – sorolta, hogy mi mindenért tartoznak hálával, majd megköszönte a sok jó ember adakozó lelkületét, a dolgos kezek, az önkéntesek segítségét. – Sikerült előteremteni azokat a bevételi forrásokat, amivel véghezvihettük iskolánk külső-belső szépítését, korszerűsítését. Az első jótékonysági bál bevétele 31 ezer lej volt. Ez sajnos nem lett volna elég a tervezett munkálatokra, ezért küldöttségünk az Erdélyi Református Egyházkerület püspökséghez fordult, ahonnan megkapták a hiányzó anyagi fedezetet – magyarázta a tanítónő, aki köszönetet mondott még a pátyi testvértelepülésnek adományaiért, a Bethlen Gábor Alapnak az megítélt támogatásért, Ruzsa Erzsébet pályázatelszámoló szaktudásáért, de hálásak a Zsoboki Református Egyháznak, a Zsobokért Kulturális Egyesületnek, a Zsoboki Malom és Pékségnek és nem utolsósorban a kollégáknak. – A teljes munkálatok költsége meghaladta a 117 ezer lejt, és örömmel mondhatom, hogy minden költség ki van fizetve – zárta beszámolóját Ambrus-Ferenc Edit.
Seres Dénes képviselő meleg szavakkal köszöntötte a bál résztvevőit. Elmondta: figyelemmel kíséri a zsoboki történéseket, és ha lehet, segít megoldani a problémákat. – Az összefogás, a szeretet, hitünk és magyarságunk záloga a Zsobokiak megmaradásának. Az RMDSZ mindent megtesz a gyermekekért, és azért, hogy a tanulmányaikat magyarul végezhessék. A zsoboki közösség életképes közösség, amelynek jövője van. Isten segítse munkájukat – mondta a képviselő.
A jótékonysági est kulturális műsorral folytatódott. A Zsoboki Színjátszócsoport fiataljai A motoros, vagyis Hunyadon még megvolt! című bohózatot adták elő. Gál-Máté Dorottya, Kispál Júlia, Tamás Viktória, Gál-Jankó Szabolcs, Kispál Bence és Kispál Hunor lépett színpadra, és Gál-Jankó Erzsébet és Ambrus-Péter Erzsébet tanította be a komédiát, amelynek frenetikus sikere volt. Ezután az ovisok következtek Gál-Máté Csilla óvónő irányításával. Gyermekjátékokat adtak elő, és meglepetés mini-koncerttel készültek. Kis harangokkal játszottak el néhány ismert gyermekdalt. Szilágyi Ágnes kántornő vezetésével a hangszeren játszó tehetséges gyermekek bemutatták milyen szinten állnak a zenéléssel, köszönjük sikeres koncertjüket. Az elemi osztályok tanulói palotás táncokat mutattak be nagyon szép ruhákban Ambrus-Péter Erzsébet és Ambrus-Ferenc Edit tanítónők felkészítésével. Rózsa Ibolya és Szalai Magda keze munkáját dicsérik a szépen megvarrt ruhák. A népviselet és a néptánc elmaradatlan momentuma minden zsoboki rendezvénynek. Most sem volt máshogy. A zsoboki fiatalok ezúttal is autentikusan, lendületesen adták elő a kalotaszegi táncokat Gál-Jankó Szabolcs felkészítésével, ami után percekig zengett a taps.
Ennyi lelket melengető műsorszám után következett a testet melengető vacsora, amiért a szakácsasszonyoknak és segítőiknek jár köszönet. Mint mindig, most is nagyon finomra sikerült az ennivaló. A bált a zsoboki fiatalok keringője nyitotta meg. A lányok fehér báli ruhákba, az urak fekete öltönybe öltöztek, pár percig a bécsi operabálba képzeltük magunkat. Köszönet érte, megérte a fáradságot a felkészülésük. A táncot Ambrus-Péter Erzsébet és Gál-Jankó Kata tanította be. Végül következhetett a tánc, jókedv, mulatozás hajnalig. A talpalávalót a Cross együttes biztosította.
Ha valaki közösségépítésre vállalkozna, látogasson el Zsobokra, ahol nagyon sok mindent tanulhat erre vonatkozóan. Látva a mosolygós arcokat, tudom, érdemes volt részt venni a bálon. A jótékonykodás mellett jó alkalom ez a barátokkal, ismerősökkel való találkozásra. Sajnos nagyon kevés ma már az ilyen alkalom, pedig rideg világunkban nagyon fontos lenne időt szakítani rá. Viszlát, jövőre!
Vida János Antal történelem tanár
