Rámutatott, hogy az idei év a választások éve, és ezek a választások kiemelten fontosak, mivel „a holnap Romániáját alakítják.” Iohannis egyébként kedden, a Bukarestben akkreditált nagykövetek előtt mondott, évértékelő és a külpolitikai prioritásokat összegző beszédében is aláhúzta: az idei romániai és európai parlamenti választások eredményének a társadalom demokratikus érettségét kell tükröznie. Hangsúlyozta továbbá, hogy Románia nem fogja megengedni, hogy szabadságon és demokrácián alapuló értékrendjét szélsőséges irányzatok kezdjék ki.
Január 24-i beszédében Klaus Iohannis kifejtette: a modern Románia megalakulásának 165. évfordulója alkalom inspirálódni a múlt értékes tanulságaiból” a „jobb jövő tervezése érdekében.” Emlékeztetett, a korszerű román államot Alexandru Ioan Cuza alapozta meg, aki reformokat hajtott végre, és lerakta a korszerű, európai típusú intézmények alapjait.
Iohannis újra felhívta a figyelmet arra, hogy Románia NATO-tagsága és az euroatlanti értékek melletti szilárd elkötelezettség a lehető legerősebb biztonsági garanciákat nyújtja. Mint mondta, az ország gazdasága szilárd, és az elkezdett nagyszabású fejlesztési, korszerűsítési projekteket folytatni kell. Az ország irányát a választások során meghozott döntések nagymértékben befolyásolják – hangsúlyozta.
Aktív szerepvállalás az euroatlanti szövetségben
A nagykövetek előtt mondott összegzésében Klaus Iohannis leszögezte: Bukarest tovább akarja erősíteni stratégiai partnerségét az Egyesült Államokkal, és aktív szerepvállalással szándékszik érdekeit érvényesíteni az EU-ban és a NATO-ban. Ugyanakkor, európai stratégiai partnereivel – köztük Magyarországgal is – fejleszteni akarja kétoldalú kapcsolatait.
Emlékeztetett: idén márciusban lesz húsz éve, hogy Románia a NATO tagjává vált. Megismételte, Bukarest legfőbb célkitűzése a keleti szárny további erősítése, a Fekete-tenger stratégiai jelentőségének tudatosítása. Üdvözölte, hogy az Egyesült Államok először fogadott el – egyebek mellett Románia jelentős hozzájárulása nyomán – külön stratégiát a Fekete-tenger térségére. Kiemelte: az Ukrajna ellen indított háború második éve is mérhetetlen veszteségeket és világméretű negatív következményeket vont maga után, ugyanakkor leszögezte: Románia továbbra is támogatja a szabadságát, szuverenitását és országa területi épségét védelmező ukrán szomszédját. Megemlítette: 33 millió tonna ukrán gabona haladt át Románián, ami az EU „szolidaritási folyosóin” szállított termékek 60 százalékát teszi ki.
Hozzátette: a térség országai közül Moldovát sújtják a leginkább a háború és a „destabilizálására irányuló orosz hibrid műveletek” következményei. Üdvözölte, hogy az Európai Tanács tavaly decemberi ülésén utat nyitott Ukrajna és Moldova európai integrációja előtt, amely iránt „visszafordíthatatlanul elkötelezte magát mindkét ország politikai vezetése”. A közel-keleti válsággal kapcsolatban Iohannis rámutatott: Románia határozottan elítélte a Hamász agresszióját, ugyanakkor álláspontja szerint a tartós békét csak olyan politikai megállapodás hozhatja el, amely elismeri Izrael önvédelemhez, illetve a palesztinok önálló államhoz való jogát.
(Fotó: presidency.ro)
