A jelentés szerint a nők körében magasabb volt a szegénységi arány, mint a férfiaknál: a nők 18,7, a férfiak 18 százaléka élt relatív jövedelmi szegénységben. Korcsoportok szerint a 18–24 éveseket érintette leginkább a szegénység: közülük 25,8 százalék tartozott ebbe a kategóriába. Őket követték a 18 év alattiak 23,6 százalékos aránnyal.
Az INS adatai alapján a relatív jövedelmi szegénységi küszöb 2025-ben személyenként évi 24 435 lej volt. A statisztikai intézet kiemelte, hogy a szociális juttatások jelentősen hozzájárulnak a szegénység mérsékléséhez. Nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások nélkül tavaly a lakosság 44,2 százaléka a relatív jövedelmi szegénységi küszöb alá került volna. A 65 éves és idősebbek körében ez az arány 87,9 százalék, az 55–64 évesek esetében pedig 45,2 százalék lett volna.
A súlyos anyagi és szociális deprivációban élők aránya 2025-ben 16,8 százalék volt, ami 0,4 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. Az érintettek száma 3,16 millióra csökkent, közülük 55,9 százalék nő, 44,1 százalék férfi. Ez a jelenség eltérő mértékben érintette a különböző korosztályokat: a legmagasabb arányt a 18 év alattiaknál (21,1 százalék), illetve a 65 éves és idősebbek körében (19,2 százalék) mérték.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (AROPE) tavaly 27,4 százalék volt, ami mintegy 5,2 millió embert jelent. Az előző évhez képest ez az arány 0,5 százalékponttal, az érintettek száma pedig 125 ezerrel csökkent.
Az AROPE-mutató a nők esetében magasabb volt: a nők 29,1, a férfiak 25,6 százalékát érintette. Életkor szerint a legnagyobb kockázatnak a 18–24 évesek voltak kitéve (34,2 százalék), őket követték a 18 év alatti gyermekek (32,4 százalék). A legalacsonyabb értéket a 25–49 éves korosztályban regisztrálták, 23 százalékot.
A 65 éves és idősebb lakosság 28 százalékát fenyegette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. A 18 év feletti foglalkoztatottak körében ez az arány 16 százalék volt, míg a nem foglalkoztatottaknál elérte a 36,5 százalékot.
Területi bontásban a legmagasabb kockázatot a délkeleti fejlesztési régióban mérték (38 százalék), ezt Délnyugat-Olténia követte 36 százalékkal. A legalacsonyabb arány Bukarest–Ilfov régióban volt, ahol a lakosság 13,6 százalékát érintette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata.
