A legkisebbek sínylenék meg a személyi jövedelemadó visszavezetését
A napokban ismét téma lett kormányzati berkekben – ezzel pedig széles körben is – az informatikusok adókedvezményének eltörlése. Mint ismeretes, az IT-szektorban dolgozóknak, azaz informatikusoknak, programozóknak nem kell tízszázalékos személyi jövedelemadót fizetniük; a kormány tagjainak egy része ezt a kedvezményt vonná vissza.
A hét elején Ludovic Orban miniszterelnök fenntartotta azon véleményét, miszerint minden állampolgárnak kivétel nélkül egyformán kell személyi jövedelemadót fizetnie – emiatt támogatja a kormányfő az informatikusok és programozók adókedvezményének megszüntetését.
Klaus Iohannis államelnök is kifejtette véleményét a témában. Az államfő szerint a miniszterelnöknek abban igaza van, hogy minden munkavállalónak egyformán kell adóznia, ugyanakkor kiemelte: megfontolandó az az érv is, miszerint az információs technológiai szektor 6 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, míg az adómentesség bevezetése előtt ez az arány elenyésző volt. Iohannis ezért azt szorgalmazza, hogy csak fokozatosan vezessék vissza az informatikusok adófizetési kötelezettségét, amiről szerinte már idén el kell kezdeni a tárgyalásokat.
Florin Cîţu pénzügyminiszter viszont nem feltétlenül osztotta a kormányfő és az államfő véleményét. Kifejtette, az idén semmiképp nem módosítják az adótörvénykönyvet, hiszen fontos a kiszámíthatóság. A miniszter szerint a liberálisok 2020 után fogják közölni, hogy adózás szempontjából melyek a prioritások, és a programozók adómentessége tekintetében is akkor döntenek. Cîţu ugyanakkor azzal egyetértett, hogy a munkavállalóknak egyformán kellene adózniuk.
A jó oktatás és munkakultúra az IT fejlődésének a kulcsa
Kolozsvári informatikusokat kérdeztünk arról, mi a véleményük az adókedvezmény megszüntetéséről és az IT-szakma elmúlt évekbeli hazai fellendüléséről. Meglepő módon a két alkalmazott egyetértett a kedvezmények eltörlésével, de csak bizonyos feltételek mellett: megalapozott tervezést kértek, ugyanakkor azt, hogy a tőlük elvett tíz százalékot másképp „hasznosíthassák”.
Csüdör Tamás körülbelül másfél évvel ezelőtt váltott munkahelyet és ezzel profilt is, akkor kezdett informatikusként – szinte semmi háttértudással – dolgozni. Mint mondta, több oka volt a váltásnak, elsősorban az, hogy jelenleg a világ legnagyobb autógyártó cégénél dolgozhat, amely semmiképpen nem elhanyagolható dolog. De a döntését az is befolyásolta, hogy az IT-iparág a legjövedelmezőbb szakma, amelyre még akkor is megéri váltani, ha az embernek azelőtt nem volt közvetlen tapasztalata azzal. A döntésének erős magánéleti vonzata is volt, nemcsak szakmai vagy pénzügyi okai – tette hozzá.
Csüdör Tamás akár többet is adózna, ha tudná, jó helyre megy a pénze
Az informatikust arról kérdeztük, véleménye szerint ennek az adókedvezménynek volt-e hatása az IT-szektor kolozsvári, romániai fellendülésére, s hogy véleménye szerint mi lehetett ennek a rohamos fejlődésnek a kulcsa.
– Ez az adókedvezmény nyilvánvalóan előnyt jelent a cégek számára, hiszen így a bruttó érték 10 százalékával nagyobb fizetést kapnak az alkalmazottaik. Tehát a kedvezőbb adózási feltételek mellett más szakmából is át tudtak vonzani embereket, nem feltétlenül magasabb bruttó bérezést kínálva. Például egy 10 000 lejes bruttó fizetésnél ez a plusz éppen 1000 lejt jelent, és ez mindenképpen vonzó a szemnek meg a zsebnek – közölte.
Véleménye szerint az IT-szektor hazai fellendüléséhez egyrészt a romániai informatikaoktatás minősége vezetett, amely átfogó és erős tudásbázist nyújt a hallgatóknak.
– Az oktatás nem feltétlenül koncentrál egy programozási nyelvre, ágazatra, inkább gondolkodásmódot tanít. Egy entry-level („belépő szint”) állásnál ez hatalmas előnyt jelent, hiszen akkor még nem a technikai tudás a legmérvadóbb, hanem a fejlődőképesség – magyarázta. – Szerintem a romániai IT fellendülése egyrészt a viszonylag még mindig olcsó(bb) munkaerőnek, az elég erős és átfogó informatika-, gazdaságtan- és nyelvoktatásnak, illetve a kedvező adófeltételeknek egyaránt betudható – összegezte.
Füleki László évek óta dolgozik informatikusként, mondhatni, szinte részese volt a kolozsvári IT-ipar fellendülésének. Véleménye szerint a viszonylag olcsó és jól képzett munkaerő, de a szektort övező hazai kultúra is közrejátszott abban, hogy ennyire felkapott iparággá vált az informatika.
– Sokan élnek a szakmának és remek érzés olyan személyekkel beszélgetni a hivatásodról rendszeresen, szinte bárhol a városban, akik szintén érdeklődnek iránta – magyarázta.
Ugyanakkor hozzátette: az adókedvezmény is hozzájárult a fejlődéshez, s ez főleg a kis cégeket segítette.
– Egyrészt több kisebb cég, amelyik nem rendelkezik nagy mennyiségű háttértőkével, nagyobb bérezést tud nyújtani az alkalmazottainak. Másrészt ez kifejezetten jó motiváció volt a diákoknak arra, hogy az egyetemet, amely közben már mérvadó százalékuk elhelyezkedik a szakmában, be is fejezzék. Ez főleg akkor volt érvényes, amikor a kedvezményt még az egyetemi végzettséghez kötötték. Gyakorlatilag egy „ingyen” béremelés volt a munkahelyen, sok cégnél – magyarázta.
Pró és kontra – a közgazdász szemével
– Az itteni számítástechnikai cégek rendszerint külföldieknek dolgoznak, és a cégtulajdonosok is külföldiek: tehát a költségeket külföldre számlázzák, ami azt jelenti, hogy ha megnövekszenek a cég kiadásai a jövedelemadóval, akkor a tulajdonosoknak is többletkiadásaik lesznek, és megtörténhet, átgondolják gazdaságpolitikájukat. Vagyis már nem biztos, hogy meg fogja érni nekik itt működtetni a cégüket, és továbbmennek más országba – magyarázta érdeklődésünkre egy, IT-cégeknek is könyvelő, így a tevékenységüket belülről is jól ismerő közgazdasági szakember.
Van még mit "programoznia" a kormánynak, amíg levezeti: adókedvezménnyel vagy nélküle jár jobban
Alkalmazottaik után ezek a munkáltatók is természetesen törlesztik a kötelező hozzájárulást a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási alapba, ez pedig nem kevés összeg, tekintettel arra, hogy ebben a szektorban a legnagyobbak a fizetések. Ennek elmaradása is hatalmas veszteség lenne az országnak – amennyiben ezek a cégek kivonulnának a román munkaerőpiacról –, de persze a fizetés utáni adó is jelentős bevételt jelentene, ha visszaállítanák – vélekedett a szakember. Hasonló adókedvezményt az építkezéssel foglalkozó cégeknél is bevezettek, de csak tavalytól, az indíttatás pedig ugyanaz volt, mint korábban a számítástechnikai ágazat esetében: itthon tartani a munkaerőt. Tapasztalható jó ideje, hogy egyre kevesebb a munkavállaló az építkezésben, ezért még a minimálbér tekintetében is előnyösebb intézkedést léptettek életbe, hiszen ebben az ágazatban a munkáltató legkevesebb háromezer lej bruttó fizetést köteles adni az alkalmazottainak. Persze mindenképp diszkrimináció a többi munkavállalóval szemben az ilyen és ehhez hasonló kedvezmény, ezért volt még próbálkozás arra, hogy visszaállítsák a jövedelemadót az IT-szektorban. Azonban egy megadott kedvezmény utólagos visszavonása mindig nagyon rosszul csapódik le – mondta a szakember. Arra is emlékeztetett, hogy a számítástechnikai ágazat fejlődése révén fejlődött jelentősen Kolozsvár is az utóbbi években, hiszen az itt alkalmazott nagy fizetések általában hozzájárultak az életszínvonal növekedéséhez, nőtt a fogyasztás és a kereslet, ebből kifolyólag a termelés is több más ágazatban.
A kis cégek húznák a rövidebbet
Az informatikusokat az adókedvezmény megvonásáról is kérdeztük, arról, hogy ők személy szerint mit tennének, ha bevezetnék e módosítást. Ugyanakkor kíváncsiak voltunk arra is, hogyan látják „belülről”: szerintük az adórendszer megváltoztatása hozzájárulna-e például a fiatal munkaerő elvándorlásához, esetleg ahhoz, hogy felmondjanak az informatikusok?
– Nem várt pénzügyi deficittel küzd az állam, és egy felelősségteljesebb kormány, ezt belátva, próbál, ahogyan csak lehet, ezen változtatni. Ez teljesen rendben is van, mindaddig, amíg észszerű változtatások történnek. Az IT a romániai GDP 6 százalékát teszi ki, egy ekkora iparág dolgozóitól a már odaadott pénzt elvenni nem jó ötlet. Valószínűleg nem fogok felmondani, még akkor sem, ha egy ilyen döntés megszületik, elköltözni meg pláne nem. Egy fizetési tárgyaláson kialkudhatja az ember azt az elvett 10 százalékot. És egyébként boldogan és önfeledten adóznék, akár 10 százaléknál többet is, ha ez a pénz kézzel fogható eredményeket produkálna, értem itt az egészségügyet, infrastruktúrát, oktatást stb. – fogalmazott Csüdör Tamás. – Ha eltörlik a kedvezményt, két dolog történhet. Vagy szimplán csak megadóztatnak, kevesebbet keresünk és kevesebben szavazunk a PNL-re, vagy ennek az adónak az értékével instant nőnek majd a bruttó-bérek az IT-szektorban, megtartva ezzel az emberek nettó keresetét. Viszont így az alkalmazottakra fordított költségek jobban megközelítik az európai átlagot, emiatt már lehet, hogy kevésbé lesz vonzó a romániai munkaerőpiac – tette hozzá.
Füleki László szerint a helyi termékeket előállító cégeket kellene felkarolni, az adókedvezmény megvonása azonban pont ezeket érintené negatívan
Füleki László szerint az elvándorlásra nem lenne hatása a 10%-os jövedelemadó visszavezetésének, hiszen aki el akar menni, az el fog – kedvezményektől függetlenül.
– A felmondás már más tál tészta, amely ez esetben attól függ, miként kezeli a munkaadó cég a helyzetet. Amikor legutoljára módosultak az adótörvények, sok cég egyszerűen emelt a fizetéseken, hogy a nettó bérek megmaradjanak a korábbi szinten. Ez természetesen nagy kiadás a cégnek, és nem mindegyiktől várhatjuk el, hogy újból megtegye. Itt jön képbe a személyes, illetve céges értékrend kérdése is, amelyek ütközése ilyen megpróbáltatás során kinél-kinél más-más lépést eredményez – mondta.
Az informatikus szerint az IT-szektor működését nagymértékben befolyásolná az adókedvezmény megvonása, s főleg a kis cégeket viselné meg, hiszen azok nem feltétlenül tudják tartani az aktuális béreket.
– Ez ahhoz vezethet, hogy több alkalmazottat veszítenek, olyanokat, akik elmennek nagyobb cégekhez. Ez akkor hatalmas csapás, ha egy olyan cégtől mennek el az emberek, amely saját terméket fejleszt. A romániai és kolozsvári IT-piac egyik nagy kérdése a fennmaradás. Ahhoz, hogy a szektor erős legyen, szükség van a helyi termékre, nemcsak a külföldi cégeknek végzett megrendelésekre. Ezeket a cégeket kellene legjobban felkarolni és az adókedvezmény eltörlése szerintem pont őket érinti a legjobban – magyarázta az informatikus. Egyébként Füleki Lászlót sem zavarná, ha a kedvezményt megszüntetnénk, de a döntéssel csak akkor ért egyet, ha azt alapos tervezés előzi meg. Szerinte például jó megoldás lenne, ha a kedvezményt ismét a felsőfokú szakmai végzettséghez kötnék, és emelnének is a szinten: csak a mesterdiplomával járjon az adómentesség.
(Borítókép: Adóztassuk vagy ne az informatikusokat? – van igazság mindkét fél érvéselésében)
