Kolozsvár vonzáskörzetében valósul meg a több mint 100 millió eurós befektetés
Az Urbano Shopping & Living a Kolozs megyei térség egyik legnagyobb magánberuházásaként valósult meg a közeljövőben, és a fejlesztők szerint egy új típusú városi funkcionális központot hoz létre, amely túlmutat a hagyományos bevásárlóközpontokon. A koncepció lényege egy olyan integrált tér kialakítása, ahol a kereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatások és a szabadidős funkciók egyetlen egységes rendszerben működnek, reagálva a modern városi életmód átalakuló igényeire.
A befektetés hasonlít az osztrák Parndorf Fashion Outlet-re, amely szintén egy óriási, szabadtéri jellegű outlet-város, nem klasszikus zárt pláza, hanem utcákra szervezett bevásárlópark, ahol főként márkás üzletek, outlet boltok és vendéglátóhelyek találhatók. Az osztrák kereskedelmi központ szintén autópálya vagy jelentős forgalmú országút mellett található, ugyancsak regionális „vásárlási célpont”, ahova nem csak helyiek, hanem más városokból és országokból is mennek.
Úgynevezett „élményalapú kereskedelmi parkként” épült meg, amely a látogatók számára nemcsak vásárlási, hanem tartózkodási és közösségi funkciókat is kínál. A több mint 25 hektáros területen megvalósult beruházás értéke meghaladja a 100 millió eurót, s mintegy 15 500 négyzetméternyi kereskedelmi és szolgáltatási felületet foglal magában.
25 hektár, 100 millió euró, 500 munkahely
A fejlesztés egyik legfontosabb hatása a gazdasági dimenzióban jelentkezik: a beruházás több mint 500 új munkahelyet teremt a térségben, miközben egy új regionális fogyasztási központot is kialakít Szászfenes és Kolozsvár határán. A célzott vonzáskörzet a nyugati agglomeráció, különösen Szászfenes, Gyalu, Magyarlóna és Válaszút térsége, valamint a Kolozsvárra ingázó lakosság.
A bevásárlópark kínálata a nemzetközi kiskereskedelmi láncokra és ismert regionális szolgáltatókra épül. A látogatók többek között olyan üzletekkel találkozhatnak, mint a Lidl, a Sinsay, a CCC, a Deichmann, a Sportisimo, a JYSK vagy a Tedi, míg a pénzügyi szektort a Transilvania bank képviseli. A gasztronómiai rész különösen hangsúlyos: a McDonald’s, a Burger King, a Starbucks és a Popeyes is helyet kapott a komplexumban, egy koncentrált étkezési és drive-thru övezet részeként.
Autós kiszolgálás és gasztrozóna
A fejlesztés egyik leglátványosabb eleme a külön kialakított autós kiszolgálás, azaz drive-thru zóna, ahol több gyorsétteremlánc autós kiszolgálással működik. Ez a modell a régióban még kevéssé elterjedt, és a fejlesztők szerint a megváltozott fogyasztási szokásokra, valamint a növekvő autóhasználatra reagál.
A beruházás jelentős közlekedési fejlesztésekkel is járt: új csomópontok, körforgalmak és bekötőutak épültek a DN1/E60-as főút mentén. Emellett elektromosautó-töltők, kerékpáros kapcsolatok és gyalogos infrastruktúra is kialakult. A projekt a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi, a fejlesztők célja egy hosszútávon működő, környezeti szempontból is fenntartható kereskedelmi ökoszisztéma létrehozása.
Új súlypont a kolozsvári agglomerációban
Szakértői várakozások szerint a beruházás hosszú távon átrendezheti a Kolozsvár környéki kereskedelmi és közlekedési mintákat. A hasonló méretű kereskedelmi parkok általában új regionális vonzásközpontokat hoznak létre, miközben csökkentik a városközpontok vásárlási terhelését, és a perifériák felé terelik a fogyasztási forgalmat.
Az Urbano Shopping & Living így nemcsak egy új bevásárlóközpontként, hanem egy regionális jelentőségű gazdasági és városszerkezeti átalakulás egyik kulcspontjaként is értelmezhető a Kolozsvár–Szászfenes térségben.
Vákár István: minden befektetésnek örvendünk
A Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke a Szabadságnak a befektetéssel kapcsolatban azt nyilatkozta: a kistérségi döntéshozó testület minden befektetésnek örvend.
„Ezek a régiónk fejlesztését szolgálják, munkahelyeket teremtenek, úgyhogy a lakosság boldogulását szavatolják. Nekünk is mind lakosok jó, mert újabb árucikkek jelennek meg a közelünkben, ezáltal valószínű az árak is versenyképesek lesznek. Látható, hogy mindkét nagy bevásárló központunk Kolozsváron mennyire zsúfoltak – a parkolók telítettségéből ítélve. Ez azt jelenti, hogy az érdeklődés nagy. Mindamellett, hogy számtalan turisztikai látványossággal büszkélkedhetünk a megyénkben, nem hagyhatjuk figyelmem kívül a bevásárlásra alapuló turizmust sem” – fogalmazott a vezető.
A politikus szerint a fejlesztés munkahelyeket teremt, s plusz jövedelmet biztosít az önkormányzatnak. „Ezt jelenti az én szemszögömből ez a létesítmény” – tette hozzá Vákár István.
Adrian Dohotaru civil aktivista: rombolja a városi szövetet
A több közösségi projektben részt vevő megfigyelőt és a helyi közigazgatás kritikusát elsősorban arról kérdeztük, hogy szerinte mit jelent a beruházás a kolozsvári metropolisz övezet számára.
„Egy bevásárlóközpont – bármelyik is legyen az – rombolja a városi szövetet, jelen esetben a metropolisz övezet tájképét, mert autóforgalmat vonz, fogyasztásra ösztönző szabadidős mintákat alakít ki, a valós szükségleteket mesterséges vágyakká alakítja, s csökkenti a helyi termelés és a piacok szerepét. Bízzunk benne, hogy legalább a Szászfenes felé, a keleti irányba tartó forgalom egy része most átterelődik a Szászfenes és Gyalu határán épült kisebb bevásárlóközponthoz” – írta Adrian Dohotaru.
Emlékeztetett: a Bécsből az Egyesült Államokba emigrált Victor Gruen építész, a modern bevásárlóközpont megalkotója később maga is megrémült attól, amit létrehozott. Amikor látta, hogy az ingatlanfejlesztők figyelmen kívül hagyták a társadalmi funkciókat, és hatalmas parkolótengerekkel körülvett kereskedelmi „dobozokat” építettek, megdöbbent. Egy 1978-as, Londonban tartott híres beszédében így fogalmazott: „Gyakran neveznek a bevásárlóközpontok atyjának. Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy egyszer s mindenkorra megtagadjam az apaságot. Nem vagyok hajlandó tartásdíjat fizetni ezeknek a torzszülött projekteknek. Elpusztították városainkat.”
Lévén, hogy a civil aktivista környezetvédelmi kérdésekben is több ízben megszólalt, arra voltunk kíváncsiak, hogyan hat majd mindez szerinte a környezetre, különösen a Kis-Szamos menti térségre?
„A projektet csak azzal a feltétellel engedélyeztem volna, hogy a Kis-Szamos felé zöld közterületeket alakítsanak ki, egy olyan szakaszt, amelyet magánerőből rendeznek és a nyilvánosság számára is megnyitnak. Ezzel szemben az építkezésről törmeléket és hulladékot raktak le, ami más építkezések ellenőrizetlen lerakásait is odavonzotta, több tíz hektáron. Értesítettem a hatóságokat, most várjuk, milyen intézkedések születnek. A hulladék egy része a Kis-Szamoson keresztül Kolozsvár felé sodródik” – figyelmeztetett Adrian Dohotaru.
Hatalmas az energiafogyasztás
Úgy vélekedik: további probléma a hatalmas energiafogyasztás, amely szükséges ahhoz, hogy az épületben folyamatosan 20 Celsius-fok feletti hőmérsékletet tartsanak fenn – ez növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását a térségben. Emellett jelentős forgalmat generál, tehát növeli a légszennyezést, ahelyett, hogy az embereket gyalogos vagy kerékpáros vásárlásra ösztönözné.
Lévén, hogy az aktivista közismerten a kapitalista gazdasági berendezkedés kritikusa, afelől érdeklődtünk, mit gondol, szükség van-e egy ilyen volumenű beruházásra, amely erősíti a fogyasztói társadalmat.
„A Kis-Szamos menti és a környező területek szennyezésén túl – amelyet illegális hulladék- és törmeléklerakások okoznak – a bevásárlóközpont globális hatását is vizsgálni kell. A „fast fashion” és a gyorsétkezés kultúráját erősíti, a tartós anyagokból készült, lassú divattal szemben.
A helyi, egészséges élelmiszerek és a közeli piacok helyett a hosszú ellátási láncok dominálnak. Ezek tönkretették a hagyományos termelői piacokat, ahelyett, hogy a helyi és a regionális termelést támogatnánk. Az ilyen bevásárlóközpontok által kínált látszólagos jólét illúzió: közép- és hosszú távon rombolják a környezetet, s jelentős egyenlőtlenségeket hoznak létre a nagyvállalatok és az állampolgárok, illetve a nagy és kis termelők között – beleértve az információs egyenlőtlenségeket is. Pontosan tudják, mit tesznek, illetve milyen károkat okoznak, mégis cinikusan viszonyulnak hozzá.
Mindezt a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) mögé rejtik. Egy kritikusabb cikk után érkezik a szponzoráció, s a kritika elhallgat.
Hasonló a helyzet a nagy kiskereskedelmi láncok által támogatott civil környezetvédelmi programokkal is: apró, látványos akciók, „boldog emberekkel”, de semmilyen komoly reflexió nincs arról a rendszerszintű kárról, amelyet ezek a bevásárlóközpontok és a hosszú ellátási láncok okoznak – miközben monopolizálják a piac látszatát Romániában” – válaszolta Adrian Dohotaru.
