A kolozsvári kutatók úgy vélik, a fellendülés kezdeti, dinamikus szakasza véget ért
– Ha megnézzük, mi történt a járvány idején a gazdasággal, akkor azt láthatjuk, hogy volt egy hirtelen és mély zuhanás tavaly, 2020-ban, mégpedig a tavaszi időszakban, a lezárások idején. Utána pedig, 2020 nyarának második felétől elindult egy dinamikus gyors helyreállás, és körülbelül másfél évre volt szükség ahhoz, hogy a GDP, tehát a gazdaság teljesítménye visszatérjen a járvány előtti szinthez, tehát ami 2019 végén volt érvényes. Amennyiben pozitívan akarom kifejezni a helyzetet, akkor gyakorlatilag másfél év alatt behoztuk a járvány által okozott gazdasági veszteséget. Ellenben azt is mondhatnám, hogy elvesztettünk másfél évnyi gazdasági növekedési lehetőséget – fejtette ki a Szabadságnak Szász Levente. Mert csak idén, 2021-nek körülbelül az első negyedéve után tért vissza a gazdaság teljesítőképessége arra a szintre, ami a járvány előtt jellemző volt.
Emögött a visszatérés mögött látni kell azt is, hogy a gazdasági rendeződésnek a dinamikája, gyorsasága, sebessége lassul: a gyors visszarendeződést a 2021-es év során lassuló, de azért továbbra is növekedő gazdasági ütemnövekedés jellemezte, és ez a lassuló gazdasági növekedés kitart jövőre, a 2022-es esztendőben is, a szakemberek előrejelzése szerint. Szász Levente kiemelte, nemcsak Romániára jellemző, hanem globális jelenség a már jelen levő, nagyon megugrott infláció, amely mind a lakossági, mind a vállalati szektorra negatívan hat. Továbbá a globális ellátási láncoknak és logisztikai tevékenységeknek a fennakadásai, a világszinten jellemző termelési hiány, ugyanúgy a lassuló gazdasági növekedési ütem okozói. – Mindezek a globális akadozások lassítják a gazdaság növekedési ütemét. Harmadik tényezőként pedig ne felejtsük el, hogy még nem ért véget a koronavírus-járvány globális szinten sem, úgyhogy ezek azok a kihívások, amelyek miatt azt mondjuk, jövőre is ez a lassuló gazdasági növekedés lesz jellemző – magyarázta a szakember.
Romániában a gazdaság teljesítménye, a GDP 2020-ban 3,7%-kal csökkent, ezt követően azonban, a gyors ütemű gazdasági helyreállásnak köszönhetően a KGTK szakértői az idei év végére éves 6,3%-os GDP-növekedést prognosztizálnak. A korábbi válságok (1996–1997, 2008–2009) után az ország gazdaságának 5-6 évre volt szüksége a helyreálláshoz. A GDP kedvező alakulását illetően a kolozsvári kutatók több fő tényezőt is azonosítanak: egyrészt a hatóságok által a világ minden részén életbe léptetett – békeidőben példátlan – támogató intézkedések, amelyek következményeként a világ főbb gazdaságai különösen dinamikus fellendülésen mentek keresztül, és ennek pozitív hatásai a román gazdaságot is érintették; másrészt az országban a fiskális és monetáris politika alkalmazkodó volt (a költségvetési hiány továbbra is magas maradt, az irányadó kamatláb pedig jelentősen elmaradt az inflációtól, ami elősegítette a gazdaság helyreállását); emellett a 2008-as válsághoz képest jelentős szerepet játszott a magánszektor, különösen a lakosság stabilabb pénzügyi helyzete; és ugyancsak fontos tényező volt a vállalatok alkalmazkodóképessége az új körülményekhez, valamint a romániai gazdaság sajátos szerkezete is (a leginkább érintett ágazatok, a turizmus és a vendéglátás alacsony részesedéssel bírnak Románia GDP-jében) – áll a kutatás összegzésében.
Szász Levente kiemelte, mivel 2020 csökkenő év volt, dinamikusabban lehet alacsonyabb szintről növekedni, mint például arról a szintről, ahol most vagyunk.
A kutatás szerint 2021 második felében tehát Románia gazdasági növekedési üteme lassulni kezdett amelynek oka az emelkedő inflációs nyomás, ami negatív hatással van a rendelkezésre álló reáljövedelmekre, és ennek következtében a lakosság keresletére. A globális fennakadások különösen hátrányosan érintették az ipari tevékenységet, például a csiphiány miatt, valamint az egyre súlyosbodó energiaválság és a koronavírus-járvány őszi hulláma szintén negatívan hatottak.
A 2021-es év legfontosabb gazdasági jelenségei a kolozsvári kutatók szerint a következők:
• a nyersanyagok (különösen a kőolaj) árfolyama jelentősen ingadozott. Miután 2020-ban, a Covid-válság kellős közepén a WTI határidős jegyzése a történelem folyamán először negatív tartományba került (–37,63 dollár hordónként), 2021 decemberére ez az ár hordónként 71 dollárra emelkedett, ami még a világjárvány előtti árakat is felülmúlta. Egyértelmű, hogy az olaj és más nyersanyagok drágulása jelentősen hozzájárul a fent említett inflációs nyomáshoz;
• pénzügyi piacok: a világ főbb piacai látványosan magukhoz tértek a járvány kezdetekor tapasztalt sokkból. A New York-i S&P500 index 33%-ot növekedett a világjárvány kezdete óta eltelt 22 hónap alatt, a Bukaresti Értéktőzsde BET-indexe pedig 21,5%-ot. A befektetési kedv egyik legfontosabb mutatója, az S&P500-ra számított Shiller CAPE-ráta 2021 decemberében történelmi csúcson, 39,53-on áll, ami sok elemző szerint a piac túlhevülésének jele;
• a világjárvány kezdete óta Romániában a lej az euróval szemben 2,9%-ot veszített az értékéből, ami régiós viszonylatban kedvező fejlemény, például a magyar forinthoz vagy a lengyel zlotyhoz képest (8,4, illetve 7,9%-os leértékelődés ugyanebben az időszakban), ugyanakkor gyengébb teljesítmény, mint a cseh koronáé, amely mindössze 0,6%-ot gyengült az euróval szemben.
• az ingatlanárak egy rövid időszakban, tulajdonképpen csak a járvány első 1-2 hónapjában regisztráltak csökkenést, amelyet meredek emelkedés követett, országos átlagban 14,1%-kal, Bukarestben 9%-kal, Kolozsváron pedig 16,7%-kal, a világjárvány előtti időszakhoz képest.
A kolozsvári ingatlanárak alakulásáról Szász Levente kifejtette: 2021 októberének végén túlléptünk egy újabb pszichológiai határt, a tulajdonosok által ajánlott eladási ár egy négyzetméterre vetítve meghaladta a kétezer eurót, és úgy tűnik, ez az érték még itt sem áll meg Kolozsváron, ahol a lakásárak folyamatosan növekednek, Romániában egyetlen városként. – Mindig lehetett hallani elemzőktől, hogy akkor most ez a legnagyobb ingatlanár, efölé már nem mehet, meg fog állni… Egyelőre ennek a jele nem látszik. Ha a tranzakciók számát, az adás-vételek számát nézzük, az folyamatosan a járvány előtti időszak fölött van, tehát azt jelenti, hogy ezen a megajánlott áron is előbb-utóbb eladó és vevő valamilyen közös meggegyezésre jutnak. Tehát egyelőre van fizetőképes kereslet erre az árra, ami azt jelenti, hogy ez az ár nem irreális, hanem valóban olyan ár, aminek van piaci realitása, kereslet és kinálat találkozik egymással ezen az áron is – vélte a szakember.
Az energiaválságról úgy vélte, összetett és globális jelenség, nehéz megmondani, Romániában mire számíthatunk, hiszen a nemzetközi energiapiaci helyzet függvényében várható a hazai helyzet alakulása is. – Számos mögöttes tényező van, az energiaár hirtelen emelkedése nemcsak egyetlen, hanem több tényezőnek köszönhető. Ide kell sorolni a koronavírus-járvány miatt elmaradt beruházásokat, amiért talán kisebb a világpiaci kínálat, de kereslet továbbra is van, ezért nagyobb az ár. De ez csak egyik komponense ennek az átalakulásnak. Nyilván a zöld átalakulás kölségeit is most kezdjük globálisan megfizetni. Lehetnek geopolitikai okok is a háttérben, amiről én közgazdászként kevesebbet tudok nyilatkozni. De technológiai okok is vannak a háttérben. Tehát azt mondanám, mindez a világpiaci helyzet alakulásától függ. Jelenleg Romániában van egy felső limit az elektromos energia és földgáz árára, ami jövő márciusban lejár, addig viszont relatív bizonyossággal számolhatnak az ügyfelek, a lakossági fogyasztók. Ami biztosan látható: a koronavírus-járvány ideje alatt elmaradtak a beruházások – hiszen ezen a téren is újítani kell, új kapacitásokat kell kiépíteni; továbbá fennáll a zöld átállásnak is a költsége, mert lehet szél- és naperőművekben gondolkodni, de azokat ki kell építeni, ezért addig ott nincs akkora kapacitásunk, mint amire szükség lenne, így akkor megint sima keresleti-kínálati problémák merülnek fel, amelyekről nem tudjuk, meddig tartanak – magyarázta Szász Levente, reményét fejezve ki, hogy a következő év felénél ezek a problémák ha nem is oldódnak meg teljesen, de enyhül az energiaválság is.
A 2022-es év trendjeire vonatkozóan a kolozsvári kutatók úgy vélik, hogy a fellendülés kezdeti dinamikus szakasza véget ért, és a gazdasági növekedés jelentős lassulására számíthatunk.
Így a 2021-es látványos fellendülés után a romániai gazdaság növekedési üteme jelentősen lelassulhat, ez az előrejelzés elsősorban a következő tényezőkön alapul:
• a legtöbb országban (így Romániában is) a GDP reálértéke már elérte vagy meg is haladta a válság előtti szintet (2019 negyedik negyedéve), ami arra utal, hogy a gazdaságok újranyitása által generált lendület nagyrészt már elfogyott;
• a 2020–2021-es évek keresletélénkítő intézkedéseinek végrehajtását követően a fiskális és monetáris politikai irányvonal jövőre várhatóan kevésbé lesz alkalmazkodó, külföldön és belföldön egyaránt; ennek következményeként a külső kereslet fokozatos normalizálódására is számíthatunk;
• a fogyasztói árak hirtelen emelkedése negatív hatással lesz a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelmére (különösen 2022 első felében), ami korlátozni fogja a lakossági fogyasztás növekedésének ütemét;
• minden valószínűség szerint a globális ellátási láncokban meglévő fennakadások megszüntetése, valamint az energiaválság enyhítése viszonylag hosszú folyamat lesz, ami ugyancsak korlátozza a gazdasági növekedést;
• a világjárvány még nem ért véget, és ennek következményeként az egészségügyi helyzet további kockázatokkal szembesülhet 2022-ben (különösen az új SARS-CoV-2-mutációk miatt);
• alapesetben arra lehet számítani, hogy a fent említett tényezők jelentősen korlátozzák – de nem fordítják negatív tartományba – a hazai gazdaság növekedési trendjét, többek között azért sem, mert a munkaerőpiac látszólag elég gyorsan helyreáll, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Romániának juttatott európai források pedig valószínűleg a belföldi keresletet élénkítik a következő évben.
Ami a fogyasztói árak alakulását illeti, a BBTE kutatói arra számítanak, hogy az éves inflációs ráta a jövő év második negyedévében tetőzik, majd fokozatosan mérséklődik az energiaárak stabilizálódásával, az ellátási láncok fennakadásainak enyhülésével, valamint a jegybank megfelelő monetáris politikai intézkedéseivel is.
– Gazdasági szempontból a jövő év az, amikor majd kezdjük meglátni vagy érezni a koronavírus-járvány miatti helyreállítási intézkedéseknek az árát – véli Szász Levente. Volt az említett gyors helyreállítás, ami most viszont lelassul, jön egy nagyon erős inflációs nyomás. És a kormányzati lehetőségek is korlátozottak abból a szempontból, hogy Románia nagyon komoly költségvetési hiánnyal szembesült idén és tavaly is, viszont ez hosszú távon nem fenntartható. Tehát ilyen hiánnyal nem működhet a költségvetés, ami megint csak azt jelenti, hogy bevételi oldalon kell növelni, vagy pedig költség oldalon kell racionalizálni. Talán ha nem is jövőre, 2022-re, de a következő évekre ez mindenképpen olyan egyensúlytalan helyzet, amit biztosan egyensúlyba kell hozni.
A szóban forgó kutatás szerint a 2022-ben szem előtt tartandó három fő kockázati tényező a romániai gazdaságra nézve a következő:
• inflációs nyomás világszinten és Romániában egyaránt; a vártnál tartósabb (többek közt az energiapiac és a globális termelési láncok irányából is érkező) inflációs sokkok a monetáris politika gyorsabb megerősödését idézhetik elő, ami kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésre és a pénzügyi feltételekre;
• a SARS-CoV-2 vírus agresszívebb törzseinek esetleges megjelenése;
• kimondottan Romániára jellemző sebezhetőség: viszonylag magas a folyó fizetési mérleg hiánya és a költségvetési hiány is, amely hosszú távon nem fenntartható.
(Borítóképünk illusztráció)
