Ne dobd el – kampány az élelmiszerpazarlás megfékezéséért
A kampány megnyitóján, a vállalat székhelyén Mihaela Bilic táplálkozási szakember, Ovidiu Blag újságíró, blogger és a vállalat vezetősége szólt a sajtó képviselőihez, kifejtve: az élelmiszerpazarlásnak nem a törvény, hanem az emberek vethetnek gátat. Ugyanakkor a gyártók is tehetnek ezért, például kisebb kiszerelésű termékeket is forgalomba hozva, vagy olyan technológiák alkalmazásával, amely révén a termékek hosszabb távon megőrzik ízűket és tápértéküket.
Statissztikai adatok szerint Románia a legnagyobb kenyérfogyasztó az Európai Unióban, évente személyenként 96 kilogramm kenyeret (v)eszünk meg, míg az európai átlag csak 82 kg/fő/év. A 96 kilóból azonban 22 kilogramm a szemétben végzi, ez pedig azt jelenti, hogy a Romániában az eldobott, elpazarolt élelmiszer 20 százaléka kenyér vagy péksütemény. Uniós szinten Románia a kilencedik helyen áll az élelmiszerpazarlásban; évente 2,55 millió tonna élelmiszert dobnak el a romániaiak, ami 127 500 tehergépkocsit töltene meg, annyit, amennyi Bukaresttől Münchenig elfoglalná az utat. A kidobott élelmiszer kidobott pénzt jelent a családi büdzsében, ám kevesen gondolják tovább a jelenséget és eszmélnek rá arra, hogy az élelmiszerpazarlásnak egyben környezetkárosító hatása is van, hiszen az élelmiszerek elkészítése, gyártása nagy mennyiségű széndioxid-kibocsátással jár, illetve a gyártási folyamathoz rengeteg víz is kell – és a sort még lehetne folytatni...
Az idén elfogadott, februárban életbe lépő, az élelmiszer-pazarlásra vonatkozó törvény leginkább a gyártókat, forgalmazókat sújtja büntetéssel, de a tegnap indult kampány ötletgazdái úgy gondolják, hogy az élelmiszer-pazarlás nem törvényekkel, hanem csakis a fogyasztók tájékoztatásával, azok mentalitásváltásával csökkennthető.
Nem elég a törvény és a korszerű technológia, elsősorban az embereken múlik a pazarlás
Az aranyosgyéresi székhelyű La Lorraine România kenyér- és péksüteménygyártó cég felvilágosító kampányának első eseményére a Kolozs megyei sajtót hívták meg, amelynek elmondták: még nincs konkrét ütemterv a megvalósítandó eseményeket illetően, de szándékukban áll például tájékoztató előadásokat tartani, illetve az élelmiszerek megőrzését és újrahasznosítását célzó kezdeményezéseket támogatni. A rendezvényen jelen volt dr. Mihaela Bilic táplálkozástudományi szakember is, aki a jelenlévők legnagyobb meglepetésére elmondta: minden nap, minden étkezéskor együnk kenyeret, lehetőleg fehéret. Azt is hozzátette: a megvásárolt kenyeret ne tartsuk műanyagzacskóban.
Răzvan Boșomoiu vezérigazgató és Dan Păucean gyártási igazgató kisebb kenyéradagok vásárlását javasolta a pazarlás megfékezésére, a Szabadság azon kérdésére pedig, hogy mit tegyen a városi ember a megmaradt kenyérrel, a szakemberek azt mondták: szárítsák meg, és készítsenek prézlit, vagy legalább küldjék el falura, ahol azt bekeverik az állatok ételébe.
A 2011-ben létrehozott aranyosgyéresi belga-román vállalat egyébként tisztában van az élelmiszer-pazarlás káros hatásaival, ezért nemcsak korszerű technikát alkalmaz, de a szokásosnál kisebb súlyú termékeket gyárt. Dan Păucean gyártási igazgató végig is vezette a sajtót a 8500 négyzetméteren elterülő gyáron, és megmutatta az általuk alkalmazott eljárást. Náluk a kenyér- és a péksütemények különleges lisztből, vízből, sóból és élesztőből készülnek, továbbá nem tartalmaznak semmilyen adalékot, tartósítószert. Miután az összetevőket gépekben összegyúrták, megkelesztették, elősütést végeznek, majd a terméket lehűtik és becsomagolják – ezt bake-off technológiának hívják. A termékek ilyen állapotban kerülnek azokba a nagy üzletláncokba, amelyeknek van sütödéjük, és ott csak akkora mennyiséget sütnek meg, amelyet egy nap alatt el lehet adni.
Az aranyosgyéresi cég közel 200 alkalmazottja közül egyébként 100 aranyosgyéresi, s míg akkor, amikor 2011-ben megnyílt a gyár, az első tíz állásra több mint 900-an jelentkeztek, nemrég már be kellett járniuk egész Romániát, hogy munkaerőt toborozzanak. Naponta 100 tonna lisztet használnak fel; óránként 7500 zsúrvekni, 2800 zsemle és 3000 kiflit fordul meg a futószalagon. Mindezek ellenére a gyárban csupán három napra elengendő lisztet tárolnak...
Az üzemséta után az újságírók nemcsak megkóstolhatták a gyár termékeit, hanem a vállalat vezetői próbatételnek vetették alá őket: a felvágott zsúrveknikből kóstolás alapján ki kellett találni, hogy azt ma, vagy egy évvel ezelőtt dagasztották. Persze, senki nem találta el a helyes választ...
A kampány következő eseményét szintén az aranyosgyéresi vállalat székhelyén tartják december 11-én, akkor Adi Hădean mesterszakács a meghívott, aki nemcsak az élelmiszerpazarlásról fog beszélni, hanem olyan módszereket is megmutat, amelyekel ez ténylegesen megvalósítható. Végül a séf a „Căsuța Bucuriei” gyermekotthonban nevelkedő gyermekekkel fog főzni, és együtt fogják kifőzni, hogyan is menthető meg a kidobásra ítélt élelem.
