Az idei első fél évben már nagyjából minden negyedik menedékjogi kérelmet Németországban született, egy éven aluli gyermek nevében nyújtották be a hivatalhoz. A 72 953 kérelem közül 15 586 tartozott ebbe a kategóriába, ami 21 százalékos arány.
Tavaly egész évben 32 203 ilyen kérelem ékezett, ami 20 százalékot jelent. A csecsemőket és a három év alattiakat együttvéve a kisgyermekektől származó kérelmek alkották az első alkalommal benyújtott menedékjogi kérelmek legnagyobb csoportját - 27 százalékát -, ami ellentmond a közkeletű vélekedésnek, miszerint leginkább fiatal férfiak kérnek menedékjogot Németországban - írta a Welt am Sonntag.
Hozzátették: nincsenek statisztikai adatok arról, hogy a szülők vagy gondozók miért kérnek menedékjogot Németországban született gyermekeinek. A lehetséges okok között van, hogy egy újszülött növeli az egész család esélyét a Németországban maradásra.
Az elutasított menedékkérőket igen ritkán toloncolják vissza hazájukba, ha kisgyermek van a családban. Csecsemőt vagy három évesnél kisebb gyermeket nevelő menedékkérőkkel szemben a dublini - európai uniós - menekültügyi rendszer azon szabályát is ritkán érvényesítik, hogy a menedékjogi eljárás lefolytatására az a tagállam illetékes, ahol az illető belépett az Európai Unió területére. Így az úgynevezett másodlagos - EU-n belüli - migráció révén illegálisan Németországba érkezett menedékkérőknek sem kell tartaniuk attól, hogy távozniuk kell, ha van kisgyermekük.
Görögországba a menedékkérőket ellátó intézményrendszer hiányossága miatt egyáltalán nem szállítanak vissza kisgyermekes anyákat, mint ahogy Máltára és Bulgáriába, és "alapvetően" Magyarországra sem - fejtette ki a Welt am Sonntag.
Mint írták, a kisgyermeket nevelő családok jó Németországban maradási esélyeiről szóló információk rendszerint szerepelnek a kitoloncolásokat ellenző civil szervezetek tájékoztatóiban, megtalálhatóak például a leghíresebb menekültügyi civil szervezet, a Pro Asyl arab, fárszi és több más nyelven megjelent kiadványaiban.
Borítókép: illusztráció
