Kolozsvár nélkül nincs magyar történelem, nincs magyar nemzet
Vasárnap délelőtt, a Farkas utcai református templomban Kolumbán Vilmos püspökhelyettes előfohásza után Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét a Királyok könyve igeversét idézve.
– Választ kell adnunk a sorskérdéseinkre, arra, mi történik a kolozsvári magyarsággal, hiszen a népszámlálás eredményei azt mutatják, nagyot csökkent. A magyar társadalom Erdélyben is letargiában él. Ennek tükrében nem számítanak a jövő évi választások, csak arra törekedjünk, hogy bírjuk ki, éljük túl ezeket, mert megváltoztatni úgysem lehet. A világtörténelem a világszínpad, a dráma bizonyos szereposztásban kerül színre. A Bibliát amolyan főkönyvnek tekintjük, ahol előre meg van írva minden. A legnagyobb változásokat Isten viszi végbe, megteszi mindazt, ami az embereknek lehetetlen. Ne a magunk időszámítása szerint morzsolgassuk napjainkat, hanem az Istentől ajándékba kapott időt az ő időszámítása szerint éljük meg. Isten megáldja a lehetőségeket, hogy nyelvi és hittestvéreinkkel együtt lehessünk, találkozhassunk, gondolatainkat megoszthassuk. A stressz, a pánikhangulat nem alapja a normális életnek. Mi viszont Isten igéjét hallgatjuk, amelyre elődjeink felépíthették életüket. Ma esélyt kaptunk arra, hogy embertársainkkal megoszthassuk a hitet – hangoztatta igehirdetésében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke.
László Attila római katolikus főesperes köszöntőjében elmondta: ha van hit, ami erőt ad, van remény is. A hit adja a bizonyosságot, hogy Jézus megment minket. „Merítsünk erőt a múltból, és kérjünk áldást a jövőre” – hangoztatta a főesperes.
Az istentisztelet után a gyülekezet átsétált a volt Herepei-házba, amely ezt követően az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) és a Főiskolás Ifjúsági Keresztény Egyesület (FIKE) székhelye lesz.
– Akik Kolozsvárt ismerték a régmúltban, az 1980-as, 1990-es években, és azóta nem jártak itt, azok meglepődéssel látják, milyen óriásit fejlődött a város, Erdély, a Kárpát-medence. A fejlődés nem önmagától való. Ehhez az kellett, hogy mi, magyarok összefogjunk. Ha az összefogás megvalósul, akkor csodákra vagyunk képesek. Az elmúlt 12-13 év bizonyítja, hogy ezeket a csodákat meg tudtuk teremteni. Közösen határoztuk meg a célokat, megteremtettük az anyagi feltételeket, a munkát együtt végeztük el. Kiemelkedő partnerei voltak a magyar kormánynak a magyar történelmi egyházak. Nélkülük az elmúlt 12-13 évben nem tudtuk volna megőrizni magyarságunkat, hitünket. Kolozsvár olyan város, amely Budapest után minden magyarnak fontos. Kolozsvár nélkül nincs magyar történelem, nincs magyar nemzet. Kolozsvár elválaszthatatlan a magyar történelemtől, a magyar történelmi személyektől. Mi nem azt mondjuk, hogy Kolozsvár csak a magyaroké. Kolozsvár azoké, akik ebben a városban éltek, élnek, és ennek a városnak az életéhez, fejlődéséhez saját munkájukkal, szorgalmukkal, tehetségükkel hozzájárultak. Újabb mérföldkő előtt állunk: az ifjúság előtt is lehetőséget biztosítva adjuk át ezt a házat a Farkas utcai református templom mellett. 1942-ben Tavaszy Sándor mondta, hogy a magyarságnak meg kell újulnia, és utat mutatott a Kárpát-medencei magyaroknak. Amikor nehéz időkről beszélünk 2023-ban, milyen idők lehettek 1940–44 és 1945-46-ban? Akkor sem csüggedtek az itt élő emberek, mert tudták, hogy mindig van felemelkedés, lehetőség, ha kitartunk. Az elmúlt évi népszámlálás eredményei folytán ne csüggedjünk, mert a népszámlálás egy jelenségre hívja fel a figyelmet. Mi azért és azokért dolgozunk, akik az itt maradást választják, őket erősítjük. Teremtsük meg a felételeit annak Magyarországon és a Kárpát-medence térségében, hogy azok, akik az elmúlt években hagyták el a Kárpát-medencét, bármikor haza tudjanak térni. Ha a jelenből erőt tudunk meríteni, senki sem állhat ellen nekünk – közölte Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
– Öröm, hogy a Farkas utca és Kolozsvár újabb kincsét ünnepeljük meg ma együtt. Örülök, hogy a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat beharangozó rendezvénye ez a mai. Bizonyíték ez arra, hogy Kolozsváron érdemes magyarnak lenni, érdemes a közösségért dolgozni. Garancia ez arra, hogy ezeket az épületeket a következő generáció be fogja lakni. Külső segítséggel, az EREK hathatós munkájának és a szakemberek bevonásával kétévi nehéz munka után ezt a gyönyörű épületet visszaadjuk a közösségnek. Ez azt bizonyítja, hogy van ebben a közösségben erő, elhatározottság. A következő generációknak meg tudjuk mutatni azt, még ha számbelileg és arányukban csökkenünk, de erős közösség maradtunk. A Farkas utca új arcát mutatja meg, olyan arcát, amely szervesen kötődik a magyar közösséghez. Az IKE fogja nagyrészben belakni az épületet. Ők a garancia, hogy van jövő itt Kolozsváron – vélekedett Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.
Az ünnepélyes átadást követően az épületet birtokba vehette az Ifjúsági Keresztény Egyesület és a Főiskolás Ifjúsági Keresztény Egyesület (Fotó: Rohonyi D. Iván)
– Az épületet Herepei-házként ismerjük, hiszen a Herepei család három generáción keresztül itt élt, de igazából ez az óparókiája a kolozsvári belvárosi református egyházközségnek. 1622-ben került a református egyház birtokába a templom a környező telkekkel együtt. I. Rákóczi György fejedelem nagy hangsúlyt fektetett a templom helyreállítására és a kolozsvári református intézményrendszer kiépítésére, ezért helyreállították a templomot, amely elnyerte a mai formáját. II. Rákóczi György fejedelem idején építettek egy szerényebb papilakot, és ezzel a mozzanattal kezdődik az épület története, amelyben régebbi polgárházak nyomait is ki lehet mutatni. Az épület nyugati részén található egyik ajtókeret az 1651-es évszámot jelzi. A reneszánsz kerethez hasonló kerettöredékeket feltártunk az épület felújítása során, és rekonstruáltunk két reneszánsz ablakot – magyarázta Weisz Attila művészettörténész, aki szerint az épület több mint papilak. – I. és II. Rákóczi György idején alakult az a világi képviselőtestület, azaz konzisztórium, amit ma presbitériumnak szokás nevezni, amelynek ülésein részt vesznek azok a világi elöljárók, akik támogatják a parókia életét. A tisztes társaságnak kellett egy tanácsterem. A ház déli helyiségében a falkép-restaurátorok kutatásai során feltárt kifestés a bizonyíték arra, hogy itt konzisztoriális tanácsterem volt. Ilyenből nincs sok Erdélyben. A kifestés nemcsak díszítő jellegű, latin nyelvű bibliai idézeteket is olvashatunk, ami egyedi Kolozsváron. A feliratok bibliai idézetek, amelyek bölcs intelmeket tartalmaznak a konzisztórium tagjai számára, hogy azok helyes döntéseket hozzanak. Ezeket az idézeteket ki tudtuk olvasni a restaurátoroknak köszönhetően, és a teológus szakemberek azt is megmondták, hogy melyik bibliafordításból származnak. Három réteg késő reneszánsz falképet is sikerült kimutatni, ami azért is különleges, mert Kolozsváron nem nagyon ismerünk reneszánsz falképeket – részletezte a művészettörténész. Hozzátette: minden helyreállítás ismeretlen kaland. Nem tudják, mit fognak találni, de amit találnak, az fontos és értékes. – Újabb kincset adhatunk át Kolozsvárnak, az építészeti és az épített örökségi ékkövét, amelyre büszkék lehetünk, és amelyre a megmaradásunkat is alapozhatjuk. Erdélyben mindössze három-négy hasonló épület van – tette hozzá.
– Öröm és hála jut eszembe, amikor az új IKE-központra gondolok, ami visszatekintés a múltba és bizalom a jövőbe. Százkét éve kezdődött az IKE története a Protestáns Teológiai Intézetfalai között. Ezen időszak alatt 2000 tagja lett 15 egyházmegyében. Az elmúlt több mint száz évben volt öröm és nehézség is a szervezet életében. A mérföldkövek lehetőséget adnak, hogy a múltra emlékezzünk. Időkapszulát is el fogunk helyezni, amelyet az IKE alapításának 150. évfordulóján, 2071-ben, az utódok nyitnak majd fel. Az új IKE központ nemcsak épület, hanem az a hely, ahol a fiatalok barátságot köthetnek, megtapasztalhatják Isten szeretetét és irányítását az életükben. Legyen ez a központ az a hely, ahol emlékezhetünk. A hála kössön össze, és vezérelje a közösséget – közölte Apetroaie Lucas IKE-referens.
– Ebben a házban sok minden lezajlott: tanácskoztak egyházi és világi vezetők a kolozsváriak, a város és a közösség jövőjéről. Az új épület új korszakba lép. A belvárosi református egyházközség nem tudta felújítani, ezért felajánlotta az EREK-nek, hogy újítsa fel, és találjon új rendeltetést. A magyar kormány támogatásával sikerült felújítani az épületet, most pedig átadjuk az ifjúsági egyesületnek, hogy legyen ez a hely kovásza a jövőnek. Itt nemzedékek épülnek egymásra. Számunkra nem közömbös, miként képzelitek el a jövendőt. Amikor átadjuk ezt az épületet, akkor befejezzük annak a majdnem egy négyzetkilométeres területnek az újjáépítését, amely a templomot, a két iskolát, az óvodát fogja közre. Ez a ház szemlélteti, hogy mire van szükségünk a jövőben, hogy megmaradjunk – összegzett Kató Béla püspök.
Ezt követően az IKE elnökségének tagjai elhelyezték az időkapszulát, amelyben fénykép, írások, könyv, bemutató füzet és az IKE-eseményekhez köthető fontos tárgyak találhatók. A rendezvény Kató Béla püspök áldásával zárult.
Az IKE elnökségének tagjai elhelyezték az időkapszulát (Fotó: Rohonyi D. Iván)
(Borítókép: Rohonyi D. Iván)
