Papp Hunor református lelkésztől a Szabadság megtudta, körülbelül két hét múlva hozzák nyilvánosságra a Kós Károly nevéhez fűződő farsang részletes és végleges programját.
Munka zajlik a hagyományos színdarab előkészítésével, tanulják szerepeiket a gyermekek, nemsokára elkezdik a gyakorlást is. Ismét sor kerül a Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület, azaz a sztánai lovasok felvonulására, és természetesen lesz bábégetés is
– jegyezte meg a lelkipásztor.
Papp Hunor lapunknak arról is beszámolt, szerény költségvetésből a maximumot próbálják kihozni.
Sztánán 2001-ben szerveztük meg ismét a farsangot, azóta eltelt 25 év, igaz, a koronavírus okozta pandémia miatt 2021-ben sajnos az esemény kihagyására kényszerültünk
– fogalmazott a sztánai református lelkész.
Megtudtuk, folyamatban van a Varjúvár és a Szentimrei-ház látogatási lehetőségének egyeztetése.
Mint ismeretes, a sztánai farsang története a XX. század elejére nyúlik vissza, különösen Kós Károly erdélyi magyar polihisztorhoz és a sztánai Varjúvárhoz kapcsolódik. Az építész, író, grafikus, szerkesztő, néprajzkutató és politikus hívta meg ide a hagyományokat ápoló vendégeket, így a farsangot már 1914-ben ünnepelték. Azóta lett ez a háromnapos, népszerű rendezvény hagyomány, amely vonzza az elszármazott sztánaiakat és a barátokat.
Az is köztudott, hogy Kós Károly vendége, Móricz Zsigmond a sztánai farsangból merített ihletet a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című művéhez. A bál és népi mulatság újjáélesztésében kulcsfontosságú szerepet játszott Papp Hunor sztánai református lelkész.
