Magándetektív: a nők hűtlenségi gyanúja 98 százalékban beigazolódik
Elszomorító adatokat közölt a minap az Országos Statisztikai Intézet (INS): az elmúlt fél évben hétpercenként mondták ki az illetékes hatóságok a válást, azaz mintegy tízezer frigy bomlott fel Romániában.
Az adatok szerint a férfiak esetében a 45–49 éves kor közötti, a nők vonatkozásban pedig a 35–39 év közötti időszak jelenti a kritikus intervallumot, a két nem képviselői ugyanis ilyenkor nyújtják be a legtöbb válókeresetet. Az elváltak nyilatkozatai alapján a családi életnek az egyénre gyakorolt nyomása és terhe, más problémákkal együtt, ebben a korban válik elviselhetetlenné.
Az INS adatai kimutatták: a hűtlenség, a féltékenység és a családon belüli erőszakos viselkedés a frigy felbontásának elsődleges okai. A válások további fő oka az alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás. A kimutatás szerint a pénz, pontosabban annak hiánya szintén okot ad a partnerek közötti heves vitákra.
Szintén az INS szerint a különválás mellett döntők többsége városokban él, és a legtöbb esetben a válásra kevesebb, mint tíz év együttélés után kerül sor.
Veres Valér: megnőtt az emberek szabadságigénye
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója lapunknak kijelentette: szociológiai szemmel elsősorban az releváns, hogyan változik időben a válások arányszáma.
Egyértelműen a válások fő oka a hűtlenség, de nagyon sokat nyomnak a latban a társadalmi értékrendbeli változások. Fontos szempont, hogy a válások száma milyen módon függ össze a törvénykezéssel és a rendszerváltással. Szintén relevánsak az urbánus és a rurális környezet közötti különbségek – jelentette ki a Szabadságnak a BBTE szociológia karának dékánhelyettese.
Veres Valér szerint a rendszerváltás időszakában a lakosság nagyon magas aránya házasságban élt. Akkoriban 21–22 évesen kötöttek házasságot, ennek ellenére alacsony volt a válások száma, pontosabban tízből csak egy házasság futott zátonyra. Ehhez, természetesen, hozzájárult az akkori megnehezített válási eljárás is – vélekedett a szakember.
A szociológus hozzátette: időközben egyre nőtt az emberek szabadságigénye. Ezzel egy időben a városokban megnőtt a válások száma, ami a munkavállalás céljából huzamosabb ideig külföldön tartózkodók hatására faluhelyre is begyűrűzött.
Romániában az utóbbi időben a válási arány 30-33 százalék között ingadozott. A koronavírus-pandémia egy ideig valósággal lefagyasztotta a frigyek felbontását, aztán a statisztika jelentősen megugrott – mondta Veres Valér.
A szociológus kiemelte: Romániában a városi lakosság aránya 50 százalék körül mozog, emiatt a házasságok felbontása tekintetében nem haladhatjuk meg a nyugati országok többségét. Amennyiben viszont a romániai városiak ugyanolyan mértékben válnak, mint a nyugati urbánus környezetben élők, illetve a vidékieket összehasonlítva is hasonlóak lennének az arányok, az országos átlag jóval alacsonyabb lesz, mert Romániában még mindig többen élnek falvakon, kisebb településeken.
A nők hűtlenségi gyanúja 98 százalékban beigazolódik
A Szabadság felvette a kapcsolatot egy kolozsvári magándetektívvel is. A Pro Investigation iroda munkatársa lapunkkal közölte: a rá bízott ügyek 80 százaléka házasságtöréssel kapcsolatos.
– A leginkább a hűtlenségi esetek foglalnak le bennünket. A nők intuitívabbak, jobban ráéreznek a helyzetekre, s ezt a hűtlenséggel gyanúsított férfiak lebukása is visszaigazolja: a feleség kérésére általunk megfigyelt férjek 98 százaléka hűtlenséggel vádolható – szögezte le a magándetektív.
A nyomozóiroda munkatársa közölte: leggyakrabban a feleségek hozakodnak elő a válással kapcsolatos javaslattal, a férj viszont ellenszegül.
– A férfiak valamiért nem akarják elfogadni, hogy a házasság véget ért. A férjek sokszor akkor sem hajlandók beismerni, hogy hűtlenek voltak, amikor rajtakapjuk őket, pontosabban megkérdőjelezhetetlen bizonyítékokkal rendelkezünk. Ha mégsem sikerül tagadniuk, akkor minimalizálni próbálják a félrelépés jelentőségét, fontosságát – szögezte le a magándetektív.
(Botítókép: A férj rendszerint ellenszegül a nő válási javaslatának. Fotó: Pixabay)