Hofer a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: fontosnak tartja az Európai Uniót Ausztria számára, de "a jelenleginél jobb EU-t" szeretne. Hozzátette: ha az ausztriai elnökválasztás december 4-re halasztott második fordulójában államfővé választják, azt semmiképpen sem lehetne úgy tekinteni, hogy az osztrák választók Ausztria EU-tagsága ellen szavaztak.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy két tényező késztetné őt az osztrák EU-tagságról vallott nézeteinek megváltoztatására. Az egyik az, ha a jövőben döntés születne Törökország felvételéről az Európai Unióba, a másik pedig az, ha Nagy-Britannia kilépésére válaszul az EU döntéshozatali szerkezete a jelenleginél központosítottabbá válnék a tagállami parlamentek jogköreinek csorbításával, és ha az EU-t e folyamat eredményeként úgy irányítanák, mint egy országot. Hofer szerint ebben az esetben Ausztriában is népszavazást kellene tartani, mert ez alkotmányos változást jelentene.
Nagy-Britanniában június 23-án tartottak referendumot a brit EU-tagságról, és a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
Az FPÖ jelöltje a csütörtökön sugárzott rövid interjúban kijelentette a BBC-nek, hogy "senkinek nincs félnivalója" az ő elnökké választásától. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár az Ausztriában élő muszlimok "az ország részét képezik, az iszlám nem része a mi értékeinknek". Hofer kijelentette azt is, hogy saját magát nem tekinti szélsőjobboldalinak, politikai nézeteit inkább jobbközép beállítottságúnak nevezné.
