Cserbenhagyta az AUR a szociáldemokratákat
B. T. – Sz. K. – Z. É.
A PSD szociális csomagja 1,1 milliárd lej értékű, amit Florin Manole családügyi miniszter ismertetett a bizottságban. A PSD abban reménykedett, hogy az AUR honatyáinak támogatásával meg tudják szavazni a módosító indítványokat, de a szélsőségesen nacionalista párt végül cserben hagyta a szociáldemokratákat. Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője a Hotnews hírportálnak elmondta, hogy valóban létezett egyezség a két párt között, de az egyezség azt is tartalmazta, hogy a PSD szavazza meg az AUR módosító indítványait. A szociáldemokraták azonban nem voltak hajlandók támogatni például a diákok tandíjának kiegészítését, illetve a doktorátuspótlék visszaállítását.
Peiu szerint Grindeanu eredetileg elfogadta az AUR kéréseit, de utólag meggondolta magát. Az ellenzéki párt honatyái ezért döntöttek úgy, hogy bent maradnak a teremben, de nem szavaznak. A szabályzat szerint a többséget a jelenlévőkből számolják, ezért a 23 szavazat nem volt elég a szociális csomag elfogadásához.
A szociáldemokraták más módosító indítványa ugyanakkor a védelmi szakbizottságban megkapta a szükséges támogatást, ezek szerint a 3 ezer lejnél alacsonyabb nyugdíjjal rendelkező volt katonák egyszeri támogatást kapnak. Kérdés, hogy ez az intézkedés véglege bennmarad-e a költségvetésben vagy nem.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint a liberálisok azért nem támogatták a szociáldemokraták szociális csomagját, mert a szociális jellegű juttatások 2022 óta jelentősen megnőttek, akkor 174 milliárd lejt tettek ki, most 249 milliárd lejre emelkedtek, ez az újabb 1,1 milliárd lejes emelés pedig hosszú távon fenntarthatatlan a pénzügyminiszter szerint. A vita egy ideig elakadt, majd ismét összeült a szakbizottság, és miután kölcsönösen vádakat fogalmazott meg a PSD és az AUR egymással szemben, a szociális csomag ismét elbukott.
Miklós Zoltán: Nagyon szűk a mozgástér
„Nagyon szűk a mozgásterünk, az Európai Bizottsággal egyeztetett 6,2 százalékos költségvetési hiánycél ugyanis kötelez, ezt 2030-ig tartani kell” – magyarázta Miklós Zoltán Kovászna megyei képviselő, a parlament költségvetési szakbizottságának alelnöke. Elmondta: ezt a hiányt három százalék alá kell csökkenteni, ami csak úgy érhető el, ha évente körülbelül másfél százalékponttal faragják le.
„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy évente mintegy 30 milliárd lejt kell valahonnan megtakarítani. Ráadásul mindezt úgy, hogy a felvett hitelek kamatterhei rendkívül magasak: évente körülbelül 60 milliárd lejre rúgnak. Vagyis a költségvetési hiány közel felét maga a kamatteher teszi ki – nagyjából a GDP 3 százalékát a 6,2 százalékos hiányból. Ez komoly megszorító kényszert jelent: a deficitet ugyanis mindenképpen 6,2 százalék alatt kell tartani” – nyilatkozta a Szabadságnak a képviselő.
Elmondta: szintén megszorító tényezőnek számít, hogy az idén zárul a helyreállítási alap, a PNRR. Augusztus 31-ig minden közberuházást be kell fejezni, ami azt jelenti, hogy az önrészt is biztosítani kell az európai források mellé. Ezek alól nem lehet kibújni vagy jövőre áttenni. Be kell építeni a költségvetésbe, különben ezek az európai uniós összegek – amelyek mellesleg jóval magasabbak, mint az önrészek - mind elvesznek. Ott vannak ugyanakkor a nehezen mozgatható kiadások, például a nyugdíjak és a közszférában dolgozók bérei – emlékeztetett.
„Ha mindezt együtt nézzük, világosan látszik, mennyire szűk a mozgástér. Ez a bonyolult, négy pártból álló koalíció – eltérő szemlélettel és prioritásokkal – pedig elég nehezen tud megegyezni abban, hogy ezt a korlátozott mozgásteret mire használják fel” - vélekedett.
Elmondta: az RMDSZ számára kiemelten fontos volt, hogy a helyi adók helyben maradjanak. Az ingatlanadót, a területadót és a gépjárműadót – amelyek idéntől megemelkedtek, és így többletbevételt jelentenek az önkormányzatoknak – Bukarest nem vonja el, fogalmazott.
„Fontosnak tartottuk, hogy az önkormányzatok ne kapjanak kevesebbet, mint tavaly. Végül mintegy hét milliárd lejjel több jut nekik, bár lehetne ennél magasabb is az összeg, a jelenlegi szűk mozgástér azonban csak mérsékelt növekedést tesz lehetővé.
Ugyanakkor több adókategória kikerül az önkormányzatokhoz visszaosztott bevételek köréből: nem részesülnek az osztalékadóból, a nyugdíjak adózásából származó bevételekből, a banki kamatok után fizetett adóból, a szerencsejáték-adókból, valamint az egyéni adóbevallásokból származó jövedelmekből sem. Ezeket Bukarest központosítja, és csak az egyéb típusú személyi jövedelemadókat osztja vissza. Konkrétan: az 59 milliárd lejből mintegy 40 milliárd jut az önkormányzatoknak, de ez még mindig több mint a tavalyi szint” - magyarázta.
Miklós Zoltán kiemelte: az RMDSZ prioritásként kezelte, hogy más forrásokból – például az áfa-visszaosztásból – további összegek, több tízmillió lej jusson vissza a magyar közösségekhez elsősorban közberuházásokra, amelyek az ott élők életminőségének javítását szolgálják.
„Van persze néhány „forró krumpli” is: a PSD ugyanis több módosító javaslatot nyújtott be, jóllehet a koalíciós megállapodás épp az ellenkezőjéről szólt. A szociáldemokratákkal ellentétben az RMDSZ tartja magát a megállapodáshoz”, emelte ki Miklós Zoltán.
A PSD javaslataival kapcsolatban elmondta: ezek egy részét technikai okokból sem lehet támogatni. A PSD például azt szeretné, hogy a háborús veteránok, valamint a gyermeket nevelő anyák, illetve örökbefogadó szülők esetében eltöröljék a jelenleg kötelező egészségbiztosítási járulékot. Ennek azonban jogi akadályai vannak, hiszen a költségvetési törvénnyel nem lehet az adótörvénykönyvet módosítani.
Van ugyanakkor egy harmadik javaslatuk, amelyet az RMDSZ is támogat: ez arról szól, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok és a nyugdíjasok egyszeri támogatásban részesüljenek. A költségvetésben jelenleg 1,7 milliárd lej áll rendelkezésre erre a célra, miközben mintegy 2,8 milliárdra lenne szükség. (Ezt végül, mint fentebb jeleztük, az illetékes szakbizottság kétszer is elvetette, a vita lapzártakor folytatódott – szerk. megj.)
Növekednek a védelmi kiadások, valamint a titkosszolgálatok költségvetései is, ezek egyébként évről évre növekednek, különösen a jelenlegi, feszült geopolitikai helyzetben – derült ki. Ami viszont nem nő, és amihez mi következetesen ragaszkodtak, az a személyzeti jellegű kiadások szintje.
„Ebben kulcsszerepe van annak a sürgősségi kormányrendeletnek, amelyet a Cseke Attila vezette fejlesztési minisztérium dolgozott ki, és amely jelenleg is érvényben van. Ennek az a célja, hogy minden minisztériumnál és állami intézménynél csökkentsék a személyzeti kiadásokat. Ez a törekvés nagyrészt már vissza is tükröződik a különböző intézmények és minisztériumok költségvetésében” - magyarázta.
„Mint említettem, mi egyértelműen tartjuk magunkat ahhoz az elvhez, hogy nem szavazunk meg semmit, amit a koalíción belül nem egyeztettünk, és ami nincs benne a közösen kialakított tervezetben – a már említett PSD-javaslat kivételével. Még akkor sem, ha nem vagyunk maradéktalanul elégedettek a tervezettel” – hangsúlyozta Miklós Zoltán. Példaként Bukarestet említette, a főváros az egyetlen település, amely nem járul hozzá a személyi jövedelemadó 14 százalékával a szolidaritási alaphoz, amelyből a szegényebb települések részesülnek.
Turos Lóránd: valószínűtlen, hogy a psd kilépne a kormányból
A költségvetési vita tovább mélyíti a viszályt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között. Turos Lórándot, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét arról kérdeztük, véleménye szerint kerülhet-e kenyértörésre sor a két párt között
A politikus leszögezte: mindegyik koalíciós partner tudatában van annak, hogy a PSD, vagy a PNL nélkül nincs stabil többség a parlamentben . A két párt meccsel egymással, a PSD lehet azt szeretné, hogy ne Ilie Bolojan legyen a miniszterelnök, de koalíciós partnerek között az nem úgy működik, hogy egyszerűen lecseréltetik – mondta Turos Lóránd. Emlékeztetett: a kormány a múlt hét végén elfogadta a költségvetés tervezetét, és a kormányülésen a PSD is ott ült.
„Az furcsa lenne, hogy a kormány benyújt egy költségvetés-tervezetet a parlamentnek, és aztán azt a kormány egyik tagja ne szavazza meg. Az bizonyos, hogy megpróbálják az érdekeiket érvényesíteni, de nem gondolom, hogy a költségvetés ürügyén a PSD kilépne a kormányból” – állapította meg az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
