Az 1998-ben alapított DIA élő tagjainak száma legalább harminc, de legfeljebb negyven fő. A legutóbbi, szeptember 17-i választással a tagok létszáma 91-re emelkedett. A DIA tagjainak munkássága elérhető az akadémia honlapján. A tagok között találjuk többek közt Esterházy Pétert, Jókai Annát, Kányádi Sándort, Lázár Ervint, Nádas Pétert, Nemes Nagy Ágnest, Németh Lászlót, Ottlik Gézát, Örkény Istvánt, Závada Pált stb.
Lengyel Péter 1939-ben született, Merényi Péter néven. Apja 1943-ban bekövetkezett halála után Lengyel Péter vegyész fogadja örökbe, akinek családnevét felveszi. A1969-ben írt Ogg második bolygója című scifi regényét német, lengyel, japán és cseh nyelvre is lefordították. Művei: Két sötétedés (elbeszélések), Mellékszereplők (regény), Cseréptörés (regény), Rondó (elbeszélések), Macskakő (detektívregény), Holnapelőtt 89-90-91 (nem-regény, esszénapló), Búcsú két szólamban (Merényi Endrével).
Hajnóczy Péter 1942-ben született Porcsalmán, és 1981-ben hunyt el Budapesten. 1975-ben jelent meg első elbeszéléskötete (A fűtő). A 70-es évek magyar irodalmának legkarakteresebb fiatal íróegyénisége, aki új elbeszélő technikát honosított meg, visszatérő, fejlődő motívumainak rendszerével elbeszéléseiből szuverén, összefüggő írói világot alkotott. Rövid életútja ellenére teljesnek ható életművet hozott létre. Művei: M. M. (elbeszélések, Budapest, 1977); A halál kilovagolt Perzsiából (kisregény, Budapest, 1979); Jézus menyasszonya (kisregény, elbeszélések, Budapest, 1981); A fűtő – M. – A halál kilovagolt Perzsiából – Jézus menyasszonya – Hátrahagyott írások (összegyűjtött művek, 1982); Kisregények és más írások (1993), A véradó (válogatott elbeszélések, 1999), A halál kilovagolt Perzsiából (kisregények és szociográfia, 2000), Hajnóczy Péter összegyűjtött írásai (összeállítás, 2007), Jelentések a süllyesztőből. Az elkülönítő és más írások (2013) – írja a Litera.
Vasadi Péter 1926-ban született Újpesten, katonatiszti családban, és 2017-ben hunyt el. Tanult magyar-német-orosz szakon, filozófián és esztétikán, filmrendező szakon, de aztán az ország összes főiskolájáról kitiltották. Volt szerkesztő, újságíró, első versei egy 1971-es antológiában jelentek meg. Első önálló kötete, a Jelentés Babylonból 1974-ben jelent meg, első esszékötete 1978-ban Tűzjel címmel. Főbb művei: A szív szüntelen mormolása (levélregény, 1991), Tettetés nélkül (karcolatok, elbeszélések, 1995), Csoportkép – Látás, jelek, jelentés, valamint Egy nap süt idebent (irodalomkritikák, irodalomtörténeti tanulmányok, 1999), Sokan vagyok (válogatott esszék, 2014), Csönd születik (versek, 2016). Több kitüntetés után 2012-ben Kossuth-díjat kapott, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.
