A háborúval fenyegető üzenetek

katona
A katonai vezetők komoly figyelmeztetéseket adtak le (Kép: Facebook/Vlad Gheorgiță)
Itthon több nyilatkozat látott napvilágot arról, hogy küszöbön áll Oroszország és Európa, illetve Oroszország és a NATO közötti háború. Katonai vezetők a háborús készülődés vészharangját kondították meg, míg a politikusok csendesíteni akarták a nyilatkozatok által okozott „csatazajt”, és nyugtatni próbálták a lakosságot. A háború közelségéről szóló vita nem romániai sajátosság, hanem a nemzetközi életből szivárgott be.

A kötelező sorkatonai szolgálat bevezetésének lehetősége nem először merült fel itthon az elmúlt egy évtizedben. Az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i újra fellángolásától számítva is már többször felbukkant a közbeszédben, amit aztán a védelmi minisztérium rendszerint cáfolt. Azelőtt is, hogy Moszkva csaknem két évvel ezelőtt hadműveletet indított Kijev ellen, a téma időnként előtűnt, 2022 előtt többnyire álhírként terjedt a közösségi médiában. Az orosz-ukrán háború lényegében a Krím félsziget lerohanásával és elcsatolásával kezdődött, tehát a térségben kialakult fegyveres konfliktusok immár bő egy évtizede kedvező táptalajt teremtettek az ilyen jellegű álhíreknek. 

Most azonban nem erről van szó. A háborús helyzet súlyosságára, a háborúra való felkészülés szükségére a NATO katonai vezetői hívták fel a figyelmet január második felében. Több európai ország vezérkari főnöke szinte egyszerre figyelmeztetett arra, hogy a lakosságot fel kell készíteni egy kiszélesedő háborúra, ki kell képezni katonailag a polgári lakosságot is. Az elsők között Sir Patrick Sanders tábornok kondította meg a vészharangot. A brit vezérkari főnök felhívta a figyelmet arra, hogy a brit reguláris erők létszámválsággal küzdenek. Sanders szerint 2025-re mindössze 72 500 teljes kiképzésen átesett katonája lesz a briteknek. A vezérkari főnök elég egyértelműen fogalmazott. Elmondta, hogy a reguláris hadseregek kezdik a háborúkat, a polgárok seregei pedig megnyerik őket. A kijelentés nagy vihart kavart, Nagy-Britannia politikai vezetése elutasította a felvetést. Rishi Sunak miniszterelnök hivatala határozottan cáfolta, hogy szó lenne az országban a sorkatonaság újbóli bevezetéséről.

varosnapokHirdetés

Rob Bauer tengernagy, a NATO katonai tanácsának elnöke a testület januári ülése után elmondta, hogy az elmúlt évtizedek legveszélyesebb helyzetével szembesülünk, hiszen a háború egyre nagyobb fenyegetést jelent. Úgy vélte, szükség van arra, hogy a döntéshozók és a lakosság is megértse: egy előrelátható, tervezhető, ellenőrizhető valóságból egy olyan valóság felé tartunk, amelyben bármi megtörténhet, utalva ezzel a háború kiterjedésének lehetőségére. 

Itthon a tavaly november 30-án hivatalba lépett Vlad Gheorghiță vezérkari főnök továbbította az európai és a NATO katonai vezetők aggodalmát. A Szabad Európa Rádiónak adott interjúban úgy vélekedett: Oroszország nem fog megállni Ukrajnánál, és ha győztesen kerül ki a háborúból, akkor a következő célpontja Moldova lesz. Ennek a lehetősége egész Európát aggodalommal kell eltöltenie, és mindenkinek lépéseket kell tennie, hogy javítson a felkészültségén, hangsúlyozta. Hozzátette: nincs vesztegetni való idő, a NATO-tagállamok hadseregeinek fel kell tölteniük a készleteiket, és fel kell készíteniük a lakosságot, valamint az ország iparát is. Megemlítette, hogy a sorkatonai szolgálat 2007-es megszüntetése óta jelentősen megcsappant a román hadsereg állománya: a szükséges 120 ezer helyett a jelenlegi létszám 80 ezer körül mozog. Ugyanakkor a hivatásos katonák sorában is nagy az elvándorlás, tavaly mintegy 6000 katona lépett ki a hadseregből, ráadásul a tartalékosok átlagéletkora magas.

Angel Tîlvăr védelmi miniszter közölte, hogy nem készülnek a sorkatonaság visszavezetésére, viszont felgyorsítják az önkéntes katonai szolgálat bevezetését. Erről egy törvénytervezet van a parlamentben, amely szerint a 18 és 35 év közötti férfiak és nők jelentkezhetnek önszántukból négy hónapos kiképzésre. Ebben az időszakban teljes ellátást kapnak, és vonzó fizetéssel akarják csábítani a jelentkezőket. Ez akár a bruttó átlagbér háromszorosát is elérheti, de ez egyelőre terv, az összegről még nem született végleges döntés.

Ezek után a politikusok is megszólaltak. Marcel Ciolacu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy hazánkat nem fenyegeti háborús veszély, az ország sosem volt nagyobb biztonságban, mint most, és nem áll fenn a veszélye annak, hogy Románia háborúba keveredjen. Nicolae Ciucă liberális pártelnök, volt vezérkari főnök úgy látja, hogy noha Románia a lehető legnagyobb biztonságban van, ennek ellenére fel kell készülnie a legrosszabbra.

Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese – ami politikai funkciónak számít – az Európa-szerte kialakult vitáról elmondta, a katonai vezetőknek az a feladatuk, hogy felkészüljenek a legrosszabb forgatókönyvre, míg a politikusoké az, hogy elkerülhetővé tegyék a rossz forgatókönyvek bekövetkezését. Geoană szerint a katonai vezetők arra próbáltak figyelmeztetni, hogy többet kell befektetni a haderőfejlesztésbe, a gazdaságot is ellenállóbbá kell tenni, és a lakosságot is fel kell készíteni, hogy ellenálljon bizonyos sokkhatásoknak, nem feltétlenül katonai jellegűeknek.

Európa-szerte tehát megfigyelhető, a katonai vezetők komoly figyelmeztetéseket adtak le a döntéshozóknak és a polgári lakosságnak, hogy készüljenek fel a lehető legrosszabbra, mire a politikusok szelídíteni próbálták a vészhelyzetre vonatkozó üzenetet. Ehhez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy az egész világon választási szuperév lesz a 2024-es esztendő, így a politikusok fő célja elsősorban a társadalmon belüli nyugalom megteremtése. 

 

Felmérés: a többség nem támogatja a katonai szolgálat visszaállítását
 

Egy friss felmérés szerint a románok többsége ellenzi a sorkatonai szolgálat visszaállítását. Kétharmaduk szerint a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot külső támadás esetén, de bízik abban, hogy a NATO-tagállamok segítségére sietnének.

A felmérést a Digi24.ro hírportál rendelte meg az Avantgarde közvélemény-kutató intézettől, miután Romániában élénk visszhangot váltott ki a hadsereg új vezérkari főnökének figyelmeztetése, miszerint az ország lakosságának is készülnie kellene az esetleges háborúra.

A hét elején telefonos módszerrel, 4 százalékos hibahatárral, 700 felnőtt bevonásával készült felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 58 százaléka ellenezné, 35 százaléka pedig támogatná a 2007-ben megszüntetett sorkatonai szolgálat visszaállítását. A 18 és 35 év közötti korosztálynál az elutasítás aránya 72 százalék volt, a támogatóké pedig 11 százalék.

Hasonlóképpen a megkérdezettek csak 37 százaléka lenne hajlandó, 57 százalékuk viszont elutasítaná, hogy “háborús felkészítő tanfolyamon” vegyen részt. A 35 évnél fiatalabb felnőttek körében az elutasítás aránya 77 százalékos volt.

Arra a kérésre, hogy meg tudná-e védeni a hadsereg az országot külső támadás esetén, a megkérdezettek 21 százaléka válaszolt igennel, 71 százaléka pedig nemmel. Arra a felvetésre pedig, hogy megvédenék-e Romániát a NATO-szövetségesek, ha az országot támadás érné, a megkérdezettek 69 százaléka válaszolt igennel, és 20 százaléka nemmel.

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Románia továbbra is „minden erejével” támogatni fogja Ukrajnát – mondta Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön a Fekete-tengeri és Balkáni Biztonsági Fórum résztvevőinek küldött videóüzenetében.
Belpol