Gondolatok egy kottakiadványról

Demény Attila Szerzeményei az Arpeggione Kiadónál

Gondolatok  egy kottakiadványról
Az Arpeggione Kiadónál frissen megjelent kottagyűjtemény Demény Attila kolozsvári zeneszerző válogatott kamaraműveit bocsájtja a kortárs zenét művelő zenésztársadalom részére. Bartók és Kodály példamutató aranyösvényein haladva, Demény Attila a hátrahagyott örökséget hittel és szakértelemmel, a magyar zenekultúránkért vállalt felelősséggel és szeretettel viszi tovább, miközben teljesen egyéni-egyedi stílust és zenei hangulatvilágot teremt.

Zongorát (is) végzett zeneszerzőként nem csoda, hogy a kötetet éppen a Tíz zongoradarab indítja. Az 1990 és 1998 között komponált rövid lélegzetű, rokonoknak, ismerősöknek, barátoknak ajánlott kis „hangulatdarabok” fantáziadúsak, játékosak, különböző nehézségűek, amelyeket bátran be lehet(ne) iktatni a zongorát tanuló líceumisták és főiskolások repertoárjába. A 9 Duos for two violins darabjai között a két Hommage à Bartók duó mellett a kedvenc költő, Weöres Sándor emlékére írt Bánat zenéjében Demény Attila ugyanolyan röviden, tömören és érzelmileg sokatmondóan fogalmaz, mint amilyenek Weöres Sándor pár soros versei, de a hegedűduók között van Credo, Burleszk és Sirató, valamint egy Sz. G.-nek ajánlott Meditáció, Emlék és Folksong címekkel ellátott sorozat is. Az alkotások sokszínűsége már a címekből is sugárzik. Bár Demény Attila műveinek többségét az elmélkedés, a magába fordulás, a nosztalgia kíséri végig, lehetetlen nem megérezni/felfedezni a bennük rejlő – néha fanyar humorú – játékosságot. „Zenei vallomásait” szereti a néhány hangos, kis elemekből-motívumokból összeállítani, mivel ez az „összerakósdi”, ez a zenei „LEGO- játék” számára lelki megnyugvást, az alkotás örömét jelenti.

A kötet további részében a főszereplő az énekhang, amelyhez kísérő „partnerként” a zeneszerző érdekes hangszereket választott. A kottakiadvány előszavát jegyző Angi István esztéta szavait idézve, „a lírai szép múltidéző hangulatában fogant” Öt dal Weöres Sándor költeményeire – az ének- és hangszerhang egymást (hangulatban is) kiegészítő játékos-párbeszédes harmóniájával – szoprán hangra és klarinétra íródott. Demény Attilát – amint azt egyik videóüzenetében is megfogalmazta –, Weöres Sándor „játékos egyszerűsége, végtelen mélysége, látomásos költői képei és zeneisége” lenyűgözte, inspirálta, megzenésítésük boldogsággal töltötte el.

A Szőcs Géza verseire komponált Bagatellek szoprán hangra és cimbalomra ciklusban, a posztmodern költő olykor képtelen ötletek által sugallt bizarr - groteszk versvilágát Demény Attila népzenei ihletésű dallamvilággal teremti meg oly módon, hogy az énekhang és a hangulataláfestő cimbalom kíséretében a modern hangzásvilág szépsége rejlik. A mezzoszoprán, tenor, bariton és basszus szólamokra, cimbalom és klarinét kísérettel komponált Szerelmes énekek Nagy László, Balla Zsófia, Szőcs Géza verseire az emberi lélek egyik legszebb érzelméről, a szerelemről szólnak, hol „fájdalmas nosztalgiával, töprengéssel, sokszor áradó tobzódással”, hol drámai mélységekkel, lírai gyöngédséggel, vagy éppen a „széthordott ifjúság morbid látomásával”. Demény Attila a népies intonációjú cimbalom és klarinét kíséretes dalokban egy-egy drámai pillanat, lírai „percvallomás”, vagy éppen a szöveg által kínált játékos fordulat nyomatékosítására gyakran használ motívum-ismétléseket, hangsúlyokkal kiemelt, vagy hosszan kitartott fermátán (koronán) megnyugvó hangokat, feszültségkeltő crescendókat, lassításokat-gyorsításokat.

A Zene Szőcs Géza: Kettős szonett című verse nyomán szoprán és bariton szólamát kamarazenekari aláfestés kíséri. A férfi és a nő kapcsolatának lehetőségeit, illetve lehetetlenségeit feszegető témára komponált műben „a szólók és a kíséret szebbnél szebben szárnyaló expresszív metaforái váltakozva emlékeztetnek a szerelmi ének múltat idéző időtlen vágyairól.” (Angi István: Előszó)

Az Áhítatok. Visky András verseire az 1848-as forradalom emlékére annak a lelki és szellemi kapocsnak az egyik zenei lenyomata, amely a zeneszerző Demény Attila és a költő, író, dramaturg, librettista Visky András között létezik. „Az Áhítatokból izzó hiteles vallásosság, mely egy ragyogó transzcendens szférába röpíti a verseket…ez a velem igencsak rokon szféra rendkívül megkönnyítette a megzenésítés folyamatát” – vallja a zeneszerző. Angi István szerint az Áhítatok „zenéje a versbéli földi lent és égi fent átlényegített pars pro totóit, s a belőlük fakadó sorok és strófák földi vágyakozását váltja át és erősíti tovább szóváltást keresve az Éggel.” A férfihangokra komponált ötrészes Áhítatok szövegébe   iktatott miserere, Mi Atyánk ki vagy, hosanna in excelsis, in excelsis gloria bibliai idézetfoszlányok könyörgő-felemelő-meghitt (ima)hangulatát, a zeneszerző modern hangzásvilágú dallamainak expresszív kifejezésmódja teremti meg.

Demény Attila Szerzeményei, a Buzás Pál gondozásában közreadott erdélyi kortárs zeneszerzők műveit megismertető-népszerűsítő sorozat magyar-román-angol nyelvű tartalomjegyzékkel és Angi István esztéta előszavával ellátott frissen megjelent darabja. A kottakiadvány elegáns, krémszínű borítólapját Sipos László grafikája díszíti. Kívánom, hogy a frissen megjelent kottagyűjtemény keltse fel az érdeklődők figyelmét, hogy Demény Attila válogatott kamaraművei a közeljövőben foglalják el méltó helyüket a kortárs zenét (is) művelő előadók repertoárjában.