Számos újdonságot és tervet jelentettek be az egyesület közgyűlésén
„Mi magunk vagyunk sorsunk kovácsa”
„Az EMKE közgyűlése nemcsak ünnep, hanem lehetőség a számvetésre: hol tartunk, és mit kezdünk azzal a patinás kerettel, amit EMKÉ-nek hívunk? Az EMKE nem csak szervezet, hanem közös vállalásunk, hogy kultúránk és közösségi jelenlétünk szervezett módon fenntartható legyen. Megpróbáljuk újraéleszteni azt a szellemiséget, ami az 1885-ös alapításkor és a harmincöt évvel ezelőtti újraindításkor életre hívta ezt a szervezetet. Újraélesztjük azt a tiszta szemléletmódot és lelkesedést, amelyben természetes az adni és a tenni akarás, a közös teherviselés, a közadakozás, az önkéntesség, az a felismerés, hogy mi magunk vagyunk sorsunk és jövőnk kovácsa” – nyitotta meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) éves közgyűlését Gergely Balázs elnök a Farkas utcai Kolozsvári Magyar Szalonban szombat délelőtt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke közölte: az EMKE 1990-es újraindítása egybeesett az RMDSZ és más intézmények megalakulásával, amelyek harminchat éve meghatározzák az erdélyi magyarság közösségi életét, keretet adnak, amelyben az ember próbál elboldogulni. Az elmúlt harmincöt esztendőben a feladatok, a célok ugyanazok voltak, de sok minden megváltozott, mert ez a világ rendje. Az EMKE azt a hálózatot teremtette újra, amely mindenhol közösségi hálózatként szervezte meg a közművelődést, a 21. században pedig ez a hálózat tartja meg a közösséget.
Miben kíván az RMDSZ az EMKE partnere lenni?
„Az EMKE óriási megvalósítása az volt, hogy a változó időben is meg tudta tartani fenntartó, védő szerepét. Az eszközök változtak és változni fogtak, gyorsabban, mint ahogy mi szeretnénk. Ez újabb kihívás elé állít, ehhez alkalmazkodni kell. Ebben kíván az RMDSZ az EMKE partnere lenni” – hangoztatta az RMDSZ elnöke.
Mile Balázs első beosztott kolozsvári magyar konzul úgy vélekedett, az EMKE a magyarság közös életrendjének, alkotó világának meghatározó intézményes „alakja”, hiszen közel másfél évszázada a közösség szolgálatában áll. Most is kiemelt feladata a közös kapcsolódási pontok megtalálása, és valós közösségi élmények megteremtése. Az EMKE továbbra is közös életrendünk, összetartozásunk belső mágnese és irányítója lesz – hangsúlyozta.
Partnerségek, egyezségek, ingatlan átadás
Gergely Balázs beszámolt arról is, hogy tíz hónapja tartó elnöksége alatt beszélgetéseket folytatott az EMKE korábbi elnökeivel, azaz Dávid Gyulával, Dáné Tábor Kálmánnal és Széman Péterrel, illetve végig járta Erdélynek azon területeit, ahol az EMKE tagszervezetei, társult szervezetei működnek.
Továbbá az EMKÉ-nek sikerült partnerséget kötni az Erdélyi Hagyományok Házával. A Minerva Művelődési Egyesület elnökével, Tibor Szabó Zoltán újságíróval megegyeztek, hogy ez utóbbi helyet biztosít az írói hagyatékoknak a Szabédi Emlékház felújítása alatt. Egyeztettek továbbá a Csángó Szövetség illetékeseivel, hogy az EMKE tulajdonát képező pusztinai házat adják át azoknak, akik használják is.
A pusztakamarási Sütő András szülőházat használat végett fel fogják ajánlani a szamosújvári Téka Alapítványnak. A tervek között szerepelnek szakmai napok és nyári tábor szervezése is.
Szorosabb kapcsolatot fognak ápolni a Kolozs Megyei Tanács égisze alatt működő Művelődés folyóirattal, amely rendszeresen közöl majd beszámolókat az EMKE-eseményekről.
Felújítják a Szabédi-emlékházat
Megtudtuk: a Szabédi-emlékház felújítása után meg akarják nyitni a nagyközönség előtt, és interaktív tevékenységeket terveznek szervezni minden korosztálynak. Itt egy stúdiót is létre akarnak hozni, ahol podcast-ek készülnek majd, továbbá az EMKE tevékenységét fogják népszerűsíteni, és az erdélyi magyar irodalmi alkotásokat hangoskönyvvé dolgozzák fel. Májustól EMKE-relikvia gyűjtést kívánnak szervezni, a múzeumi anyagok szintén a Szabédi-házban kapnak majd helyet.
A Györkös Mányi Albert Emlékházról annak vezetője, Kós Katalin számolt be. Elmondása szerint a rendezvények tematikája szerteágazó, és a 2025-ös évben több mint félszáz sikeres eseményt tartottak. Idén is megőrzik a sokszínűséget, s szándékukban áll újra indítani a ZeneSzó rendezvényt is, amelynek során zenészek életpályáját ismerhetjük meg.
„A Szabédi László Emlékház továbbra is az EMKE egyik kiemelt intézményeként működik, küldetése pedig változatlan: az erdélyi magyar kulturális és irodalmi örökség megőrzése, feldolgozása és továbbadása. Intézményünk egyszerre szolgál kutatási központként, közösségi térként és szellemi műhelyként, ahol hagyatékok, könyvtárak, kéziratok és dokumentumok révén múltunk értékei válnak hozzáférhetővé a jelen és a jövő számára” – közölte Fodor Cristina, a Szabédi-emlékház vezetője.
Kovács Lilla, a Szabédi-emlékház titkárnője az általános iskolások számára rendezett Másnak térkép e táj című helytörténeti eseményről, valamint a népi kézműves tevékenységeket felelevenítő A Szakkör című rendezvény sikeréről számolt be, amelyeket koordinált. A kezdeti hat szakkör most már 165-re nőtt, évente több mint ezer személy vesz részt ezeken.
Újragondolják az elismerés rendszerét és formáját
„Újragondoljuk az EMKE-díjak rendszerét. Az elnökség három lépcsős díjrendszert dolgozott ki, amely biztosítja a döntések szakmai megalapozottságát, átláthatóságot és méltányosságot. Az első folyamat a javaslattétel, amelyben az elnökségi tagok és az előző évek EMKE-díjazottjai vesznek részt. A második lépés a szakmai értékelés, amelynek során az EMKE felkéri az országos ernyőszervezeteit, hogy véleményezzék a beérkezett javaslatokat, és díjanként legfeljebb két jelölet terjesszenek az elnökség elé, amely a harmadik fordulóban dönt a díjazottak személyéről. Tervezünk továbbá minden megyében egy-egy ismerő oklevelet adni a közművelődésben tevékenykedő személyek számára – tudtuk meg Serfőző Levente elnökségi tagtól.
Gergely Balázs hozzátette: tervezik a díjat jelképező, Venczel Árpád Parasztmadonna című szobrának a lecserélését, ezért tavasszal pályázatot hirdetnek ki új mű megalkotására. A közgyűlés ugyanakkor elfogadta Katona Réka könyvelő pénzügyi és Imecs Veronka felügyelőbizottsági tag által bemutatott jelentéseket, amelyek következtetése az volt, hogy az EMKE pénzügyi helyzete rendben van.
A hozzászólások során Dáné Tibor Kálmán volt EMKE-elnök elmondta: évtizedek óta nyomon követi az egyesület tevékenységét, amelynek húsz évig aktív részese volt, és elégtétel számára, hogy az 1990-es évekbeli elgondolások beigazolódtak, Gergely Balázs pedig elnökként ennek jegyében, de a megújulást előtérbe helyezve folytatja az elkezdett munkát.
Németh Attila, a Kallós Zoltán Alapítvány képviseletében a minél szorosabb kapcsolatot és együttműködést szorgalmazta, Ábrám Zoltán, a szervezet Maros megyei elnöke pedig az ottani eseményekről számolt be.
Tóth-Guttman Emese, a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) tiszteletbeli elnöke az RMD tavalyi tevékenységét ismertette, megemlítve azt is, hogy az idei Kolozsvári Magyar Napok alkalmával megemlékeznek a száz éve született
Guttman Mihály karnagyról, az RMD újraalapítójáról. Széman Péter volt EMKE-elnök az egyesület alapszabályzatának a megújítását tartotta fontosnak, míg Benkő Levente, a Művelődés folyóirat főszerkesztője az előfizetői hálózat visszaépítéséről értekezett.
A székelyföldi Balla Zoltán a szakmai napok megszervezését szorgalmazta. Kovács Lilla EMKISZ-elnök beszámolt az EMKISZ aktív és sokrétű tevékenységéről, amely a közösségépítést, a kulturális értékek közvetítését s a fiatalok bevonását célozta meg. Az esemény délután az EMKE-díjak átadásával folytatódott, amelyet a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tartottak.
Kik kaptak idén EMKE-díjat?
Az EMKE idén az alábbi személyeket díjazta: Tekei Erika (Bányai János-díj az erdélyi folklorisztika kutatástörténetének feltárása, az erdélyi népköltési gyűjtések közzététele és népszerűsítése terén elért kiemelkedő szakmai eredményeiért), Csibi László (Janovics Jenő-díj az erdélyi magyar múlt ismeretlen fejezeteinek filmes feltárásáért és a felsőfokú erdélyi magyar filmes szakoktatás terén kifejtett tevékenységéért), Sándor Csaba Lajos (Kallós Zoltán-díj az erdélyi magyar néptáncművészet magas szintű műveléséért, valamint a fiatal nemzedékek közösségépítő és hagyományőrző nevelésében elért eredményeiért), Kónya-Ütő Bence (Kovács György-díj a sokoldalú színházi tevékenységéért és virtuozitással megformált szerepeiért), Laczkó Szentmiklósi Endre (Kőváry László-díj történelemtanári, helytörténészi, túraszervezői és közösségépítő munkássága elismeréseként), Demeter László (gróf Kun Kocsárd-díj értékteremtő, a szórványt támogató és a nemzeti identitás helyes megismerése érdekében kifejtett tevékenységéért), Nagy Károly (gróf Mikó Imre-díj az értékteremtő, a kultúrapártoló, a folyamatos és igényes mecénási tevékenységéért), Makkai Gyöngyvér (Nagy István-díj a kimagasló alkotóművészeti és oktatói tevékenységéért, valamint a kortárs zenei kultúra gazdagítását célzó hozzájárulásáért), Éder Enikő (Poór Lili-díj a temesvári és az aradi színházi munkásságáért, valamint a szórványban végzett kulturális misszió felvállalásáért), Bölöni Domokos (Spectator-díj a sok évtizedes értékes írói és publicisztikai munkásságáért), Ábrahám Jakab (Szolnay Sándor-díj a képzőművészeti alkotásaiért, valamint a brassói pedagógiai oktatás érdekében végzett munkájáért). Továbbá az EMKE elnökségében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként dr. Széman Péter László volt elnököt az egyesület tiszteletbeli tagjává választották.
Az eseményen közreműködött a Guttman Mihály Pedagóguskórus (karnagy: Bedő Ágnes).
