A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport csúcstalálkozójának kiemelt témája a globális kereskedelem alakulása. Alapvető kérdés, hogy a szombaton záródó értekezleten sikerül-e egyezségre jutnia az egymásnak feszülő Egyesült Államoknak és Kínának. Nagy várakozásokkal tekintenek Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök kétoldalú találkozója elé, amelyet ma tartanak.
Megkerülhetetlen téma az Irán és az Egyesült Államok között egyre feszültebbé váló viszony is; a múlt héten Washington és Teherán a háború szélére sodródott. Trump elmondása szerint utolsó pillanatban vonta vissza az Irán elleni csapásokat elrendelő parancsot, amelyet azután hozott, hogy a perzsa állam lelőtt egy amerikai drónt. A síita nagyhatalom egy magas rangú tisztségviselője nemrég közölte: országa eltökélt abban, hogy kivonja magát a nukleáris programjáról szóló 2015-ös nemzetközi megállapodásban vállalt két kötelezettségének teljesítése alól.
Várhatóan érzékeny témának minősül a klímaváltozás is. A tavalyi Buenos Aires-i csúcstalálkozón az Egyesült Államok leszögezte, elutasítja a párizsi klímamegállapodást. Emmanuel Macron francia elnök a minap már előre jelezte: nem írja alá a G20-találkozó zárónyilatkozatát, ha az nem áll ki kellőképpen a klímavédelmi célkitűzések mellett.
A pénteki kétoldali találkozók közül a világsajtót főként a Trump és Vlagyimir Putyin orosz államfő tárgyalása, valamint a Putyin és a leköszönő brit miniszterelnök, Theresa May egyeztetése járta be. Az amerikai és az orosz elnök másfél órán át tárgyalt egymással, de egyikük sem nyilatkozott a sajtónak, és csupán a Fehér Ház által kiadott szűkszavú Twitter-üzenetből derült ki, hogy szó volt Iránról, Szíriáról, Venezueláról és Ukrajnáról, és egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok javítása mindkét ország és az egész világ érdekeit szolgálja.
Sajtótájékoztató híján hírügynökségek a találkozó rövid, sajtónyilvános részére hegyezték ki tudósításaikat, idézve Trump kijelentését, hogy „kiváló eredményeket” vár a találkozótól.Kidomborították, hogy a tárgyalás szívélyes hangulatban kezdődött, és amikor újságírók azt firtatták Trumptól, kérni fogja-e a tárgyalópartnerét arra, hogy Oroszország ne avatkozzon be az amerikai választásba, az amerikai elnök azonnal eleget tett a kérésnek, s mutatóujját felemelve kétszer is arra intette Putyint, hogy ezt ne tegye. Trump szemlátomást inkább tréfának szánta a felszólítást, és gesztusával mosolyt csalt Putyin arcára.
A Trumppal folytatott megbeszélés után Putyin tárgyalóasztalhoz ült Theresa May leköszönő brit miniszterelnökkel is. May azt közölte az orosz államfővel, nem lehetséges Nagy-Britannia és Oroszország kétoldalú kapcsolatainak normalizálása, ha Moszkva “nem hagy fel felelőtlen, destabilizáló, Nagy-Britanniát és szövetségeseit is fenyegető tevékenységével.” A brit kormányfő kijelentette, az angliai Salisbury városában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett tavalyi merényletkísérlet is ennek az elfogadhatatlan magatartási mintának a része.
Vlagyimir Putyin a Financial Timesnak csütörtök este adott interjúban megerősítette az álláspontot, amely szerint semmiféle bizonyíték nincs Moszkva felelősségére. Megállapította, Nagy-Britanniának és Oroszországnak is érdeke a kétoldalú kapcsolatrendszer helyreállítása, és reméli, hogy az oszakai G20-csúcson legalább az első lépéseket meg lehet tenni ez ügyben.
